8 hónapos Crocodile Dundee

8 hónapos lett ma, egy éve ilyenkor még Chipstead roadon laktunk, éppen kezdtem belejönni a terhességbe és köpésem se volt arról, hogy milyen lesz 1 éve múlva egy 8 hónapos vidám fickó anyukájának lenni. Hát nagyon fárasztó, de nagyon jóóóóóóóóóóóóó! 🙂
Újra felvette a Szotyi nevet, de most nem a mérete miatt, hanem mert már több, mint két hete taknyos és csak szottyog az orra.

2 héttel ezelőtt 9700g volt, így gondolom most talán megüti a 10kg-t, 80-as ruhákat hord már.
Ebben a hónapban lelassult a növekedése, de a védőnőnk szerint emiatt nem kell aggódni, sőt talán én még meg is könnyebbültem, hogy mégsem lesz magassági rekorder a fiunk…
Fejlődésileg se történt nagy változás ebben a hónapban, még mindig nem mászik, de a kommandó kúszást előszeretettel gyakorolja. Ikeában tett látogatásunk alkalmával beesett neki a kosárba egy méretes krokodil ami mostanában kedvenc bírkózó pajtása és fogcsiszolója. Nagyon jó fej Croco Jumbo, még egy dendi kis trikója is volt, de Richard levette róla, mondván, hogy csak a lányoknak van öltöztethető babájuk…Búúúú
Próbáltam többször is megörökíteni a nagy bírkózást a krokodillal, amit úgy kell elképzelni, hogy a szoba egyik végéből a másikba fél perc alatt átvetődik, miközben a combja között szorítja a méretes krokit miközben a szájával megpróbálja széttépni. Nagyon vicces, de amint meglátja a kamerát csak engem néz…
De íme két kép és egy elég jó videó, ezen még a popós kukac mozgást is lehet látni

Beszéde se fejlődött sokat, nagyon berreg, viszont kifejlesztette a “nagyon-nem-tetszik-nekem-ez-a-dolog” arcát. Összeráncolja a szemöldökét, picire húzza a szájját és fújtat. Nagyon vicces. Ezen a videón éppen elkezdi de sajna elneveti magát…

Még mindig nagyon jól eszik, most már szinte mindent. Már joghurtot is kóstoltunk. Viszont sajna még mindig nem iszik meg mást mint tápszert, pedig nagyon próbálkozom, sima pohár, csőrös pohár, cumi, tea, víz, gyümilé…de egy-két kortyon kívül semmi… A kaja után pedig nyüszög, mert tudja, hogy jön a tápszer. Remélem a 9 hónapos bekezdést már úgy kezdem, hogy ez változott.

Fogai száma is még mindig 2…már kezdem azt hinni, hogy az érettségi fotóján is alul két foggal fog vigyorogni..

Kis beteg de örökmozgó

Szegény Bendzsó lebetegedett, egy hete taknyos, mára pedig a köhögése is egyre csúnyább. Viszont a kedve töretlen, felfedez, kommandó kúszik, papucsot kóstol, függönyt húzogat, szóval miden egyéb tevékenységet előnyben részesít ahelyett, hogy a játszószőnyegén játszon a játékaival.

Reggelente kukucsosat is játszunk, valahogy egyre jobban élvezi, és a könyveket is inkább a szemével kezdi nézni, mint a szájával

Így juttatom bele mostanában a C-vitamint, de sajna a földre még mindig több jut:

//www.youtube.com/get_player

És már ilyen ügyesen mozgatja a popóját és kis kukac mozgásban már halad a cél felé:

A héten végre megkaptuk az úszós fotóit is, sajna még rajta van a ‘water babies” felirat, pedig nem reklámnak szánom, de képesek elkérni a nagyításért (azért, hogy ne legyen rajta a felirat) képenként 60 fontot, és ez még a legkisebb méret! Azok után, hogy a fotózásért is kellett külön 45 fontot fizetni, de az állítólag csak azért volt, hogy lefoglaljuk a helyünk a fotózáson, magyarán, hogy lefotózhassák, és még most képenként (!) fizessünk 60 fontot…Nem hiába nem iratkoztunk fel újra…

Lógok a szeren…

Ismételten beadtam a derekam a népakaratnak (hiába gyenge jellem vagyok) és annak ellenére, hogy ellenzem elkezdtük használni a bébi hintát. 
Nagyon nem jó a járás fejlődésüknek és a tartásuknak, de megörököltünk egy ilyen hintát és egy bébikompot (hintánál is jobban ellenzem), így a bébikomp anyóséknál maradt, viszont a hintát elhoztuk. 
10 percnél tovább nincs benne de nagyon élvezi. Mi pedig addig nyugodtan megvacsizhatunk, mert általában addigra már nagyon nyűgös és nincs meg egyedül a játszószőnyegén, viszont a hintából nem lehet kiszedni (fizikailag se nagyon mert olyan szoros a hám, hogy két ember kell hozzá…)
Így a hinta marad velünk, a bébikomp pedig remélem sokáig anyósáknál a sarokban…

Oda a hajkorona, éljen a király!

Levágtuk, igen, megadtam magam a népakaratnak és lenyisszantottam fiam hosszú haját. Pedig aki ismer (és aki 7 éve is ismerte Richardot) az tudja, hogy nekem semmi kivetni valóm nincs a hosszú hajú férfiakkal szemben, sőt én igen szeretem őket…
Viszont már mindenhonnan csak azt hallgattam, hogy mikor vágjuk már le Benji haját, és én is láttam, hogy már elég viccesen kezd kinézni a barna hajvégű, de szőke tövű hosszú, se nem göndör, se nem egyenes hajtincseivel. Így szerdán fogtam az ollót és evés közben lenyisszantottam úgy 3 cm-it a híres hajzuhatagból.
Íme az eredmény:
Ilyen volt:

És ilyen lett:

 És a megmaradt “gyapjú”:

Másnapra újra felgöndörött így mára megint Kakadú feje van, majd jön a friss kép…

Újra itthon

Szombaton szerencsésen visszaérkeztünk Angliába. Annak ellenére, hogy München-ben át kellett szállni elég jó utunk volt, Benji jól viselkedett, csak az utolsó 15 percben nyűgösködött. Nagy a különbség a Lufthansa és a Ryanair között, az átszállás ellenére sokkal jobb utunk volt, éreztem, hogy figyelnek ránk, kedvesek a stewardessek, nem kellett fizetni 8kg túl súlyért (Ryanairnél 1kg plusz 20£…), előre hívtak minden sorban, segítettek amikor leültünk és bekapcsoltuk magunk stb..és persze a fedélzeten ingyen adnak szendvicset és italt. Tessék neked Ryanair, nem is baj, hogy kivonultatok Magyarországról! (Bár ez inkább a Budapest Airport miatt volt, na de mindegy)
Itthon semmi nem változott, habár Richard nagyon kicsinosította a lakást, jó azért kutya és macska szőr mentes lakásban leülni 🙂
Most úgy láttam, hogy Benji emlékezett a Richardra, most rögtön rávigyorgott, nem úgy mint múltkor amikor megszeppenve szemlélte.
A szobájában viszont csak kapkodta a fejét, mintha valamilyen új helyre érkezett volna, és volt nagy “hűűűű” meg “haaaa”. Viszont amint meglátta a “Benjamin” feliratot az ajtaján széles szájjal elvigyorodott.

Le van merülve még a gépem ezért még nincs kép, de itt egy vigyori Benji videó, ahogy egy sétapálcán röhög. Sétapálca, ugyanis Tantija elesett ahogy a HÉV-hez futott és elszakadt a bokaszalagja…

Íme az utókornak a már bokatartós és nem gipszes Kucu láb:

7 hónapos és két fogú nagyfiú

7 hónapos, és ezt megünnepelvén kinövesztette a második fogát is! De ezt is megszenvedtük… Tünetek ugyanazok: éjszakai bulizás, tápszer diéta a szilárd étkek abszolút kiiktatásával, nyűgösség, nappali bulizás, ágyban elalvással nyűglődés stb. Szóval már alig várom, hogy Richard is kivegye a részét ebből a “jó mókából”… Viszont mióta kettecske is kibújt azóta, mintha elvágták volna, újra alszik, eszik, és jó kedvű.
Íme minden bajok okozója: (nem Benji maga, hanem a FOG)

Az elmúlt hónapban elég sokat fejlődött:
– Pörög jobbra balra, nem csak fordul, hanem kommandósokat és MacGyver-t megszégyenítően vetődik a kezében egy labdával vagy éppen egy pöttyös lóval
– Sok mindent eszik már: répa, alma, körte, banán, barack, sütőtök,cékla, csirke husi, gesztenye, saláta, spenót, narancs, kifli és zsemle csücsök, rízspép. Csak ami épp eszembe jut. De szerintem ha éppen nem fogzik akkor mindent megenne. Az abszolút favorit a gesztenye. Nyüszög ha nem elég gyorsan lapátolom.
Inni viszont sajnos még nem nagyon iszik mást mint tápszert. Egy-egy korty víz vagy tea, ha éppen olyan kedve van.
– Kezével már tart és forgat, szemlél dolgokat. Pl amikor először adtam neki narancsot, kiveszi a szájából megforgatja, megszemléli és újra cuppogtatja
– nappal egyre kevesebbet alszik és már nem sírva kel fel, hanem elbeszélget magával egy kicsit mielőtt még bemegyek hozzá. Változatlanul röhög ha meglát.
– Még mindig sokat nevet, kacag, de van egy új fajta nevetése: visszafelé szívja a levegőt, szélesre húzza a száját, és azt mondja, hogy: Híííííííííííííííííí. Nagyon aranyos.
– Ha meglát ismerős embereket extázisba esik és elkezd csapkodni és levegőben futni a lábával
– Imád mindenen dobolni
– A könyvben már észreveszi a figurákat, és csapkodja az oldalt, ha rákérdezek, hogy hol a cica
– ebben a hónapban megkapta a “gondos hörcsög” becenevet, a terebélyes pofazacskója miatt….
– Íme a hörcsög képű (Beni és nem Dina) és ahogy köti a cipőfűzőjét

A héten nem csak egy 7 hónapos fordulót ünnepeltünk, hanem egy 29-est is. És sajna nem hófordulót, hanem évet…Benji Tantija a nagy 30-asba lépett…Kívánságára egy jó kis olaszban ünnepeltük a Millenium di Pippo-ban. A kaja nagyon fini volt, gyereket is lehetett vinni, viszont a főnök szicíliai hapi nem volt valamilyen kedves…

orrot is tud túrni?

Már csak egy hét és újra látjuk Richardot,
MISS YOU DADDY!!!

Új év :-) Új fog :-) Új alvási szokások :-(

Bizony bizony, kijött végre az első fog!

A szilveszteri malac vacsora közben nagy bőszen eldicsekedtem Veruséknak, hogy bizony a mi Benjáminunk 9-től f8-8-ig alszik, erre fel mituán magabiztosan fél 2-kor ágyba bújtam, kedvenc dedem éktelen sírására keltem 4-kor (tipikus, gondoltam, pont amikor szülertése óta először maradok fent éjfél után, és miután az egész társaság várja a csendes éjszakát az én beszámolóm után…) de ez legyen a legkevesebb, mert 7-ig el sem aludt. Addig járkáltam, pelust cseréltem, orrot szívtam, megetettem…semmi, csak sírás. Aztán 7-kor valahogy bealudt és aludt 9-ig. Másnap, 1-én nagyon nyűgös volt, és a rossz éjszakát még kétszer megismételte, amikor is észrevettem, hogy alul látszik egy kis fehér csík! Hallelúja!! Gondoltam, na most már tudom miről van szó, és fel tudom venni vele a harcot! Ide nekünk Dologél, Chamomilla, Dentinox, Calpol szirup! De változás semmi 😦
Ráadásul még be is taknyosodott és ha nem a fogától nem aludt akkor amiatt, hogy nem kapott levegőt. Így az éjszakáim fél órás váltásokban teltek: orrszívás, altatás, orrszívás, járkálás, én próbálok aludni, orszívás, altatás….ezt 1-től 4-ig.
Az ötödik nap után miután kb 2×2 órát aludtam, olvastam a Viburcol kúpról, és miután Vera barátnőm is megerősített abban, hogy ez egy jó dolog, elalvás előtt ennek is adtunk egy esélyt (habár hozzá kell tennem, hogy én nem mertem neki a kúpot feldugni, köszi Anyu!!) és csodák csodája aznap végig aludt 7-ig! Éljen! Harmadik napra a fog is áttört, viszont azóta se alszik olyan jól és napközben is nagyon aktív, és sokkal kevesebbet eszik, mint előtte. Viszont a kedve nagyon jó, szinte állandóan nevet, röhög, hangosan kacag. És immár egy fél foggal!

Mivel sajna valamiért a mobilom nem tud most képet küldeni, így íme Daddynek néhány fogas kép (rá kell zoomolni, de ott van!!!)




Csak azért sem mutatom!!!


2010 utolsó hete kisbarátokkal

Eltelt 2010, nagyon jó volt ez az év, rengeteget változott az életünk, új házba költöztünk, megszületett a fiunk, egy keresetből élünk, sokat változott a kapcsolatunk. Csak azt tudom kívánni, hogy 2011 is legalább ilyen jó legyen!
A karácsony és szilveszter közti időszak barátok és család körbe járásával telt, kezdtük mindezt Balatonon ahol meglátogattuk Benji Rudi barátját és én is Vera barátnőmet. Egy a baj, hogy nem tudtunk belefeledkezni a beszélgetésbe most hogy már mindkettőnknek gyereke van és mindkettőnk fél szeme egy-egy porontyon lógott.

Másnap Dénes és Peti unokatesómék jöttek át megint Lencsivel egy “hajmeghúzás visszaadásra”, de a pár hónappal ezelőtti hajhúzás mély nyomott hagyhatott Beniben, mert most is tartott Lencsitől. Csak félve méregette és néha próbálta csak elkapni a haját.

A nagyik persze verseny vigyázást tartottak, és nem nagyon engedték ki a kezükből az unokákat, bár “Tanti a négyzeten” azért kapott pár perc Beni dögönyözést:
Megint másnap “klub” tali volt Szadán (nagyon szép hely) ahol csak júniusban született babák voltak, Gellért jó házigazda módjára végig látogatta az összes vendéget és mindenkinek jutott a fogatlan vigyorából. Benji csak visszafogottan barátkozott, bár Bellát sikerült szájon smaciznia (Igen fiam, ilyen korán kezdted…), miközben a kezével az arcát simizte, úgy kellett a két anyukának szétválasztania őket. (kár, hogy a fotó Richard telefonján van, őt viszont még 3 hétig nem látjuk…)

30-án sajnos Richard hazament, mert 3-án indul Las Vegasba (már megint), mi pedig maradunk még 22-ig. Sajnos így a Szilvesztert is külön töltöttük, de átjöttek hozzánk Timi unokatesómék és Dina barátnője Vera három csodaszép gyerekével. Így miniházibulival és mini babazsúrral köszöntöttük az új évet.

“Anya ne zavarj! Bandázunk…”

Az új évben pedig új sapiban a Dédit is meglátogattuk:

BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT AZ EGÉSZ CSALÁDNAK ÉS MINDEN BARÁTUNKNAK!!!




Boldog karácsonyt!

Egész hosszúra sikerült az idei karácsonyunk!
Kezdődött december 19-el, amikor a Laker családdal ültük meg a karácsonyt, mivel sajnos ők nem lehetnek velünk pont karácsonykor és ráadásul a fiukat és unokájukat is “elraboltam”. (ami miatt örökös lelkiismeret furdalás gyötör, mivel 5 éve Richard velünk tölti a karácsonyt, de mivel egész évben viszont Angliában vagyunk, a szüleim viszont alig látnak, így valahogy így érzem fair-nek)
Szóval mielőtt haza jöttünk volna náluk is összegyűltünk (sajnos a nagy családi karácsonyozás elmaradt, mert ezer éve nem látott hó zúdult Angliára, így a rokonok nem tudtak Birminghamba jönni).
Benji rengeteg ajándékot kapott Jayne néniéktől és Katyéktől is. Sajnos csak a csomagbontásról van kép, de otthon biztos lesz a játékokról is, mert már bevetésre kerültek :-))
Benji élete első karácsonyi ajándékát így fogadta:
A következő állomásunk Magyarország, december 22-én jöttünk haza, kisebb karácsonyi csodával határos módon, mivel a fent említett rég nem látott havazás még nagyobb méretet öltött, pont aznap reggel amikor is indultunk volna haza. Persze a téli gumit és az utak sózását Angliában nem nagyon ismerik, így több száz autós szerencsétlenkedett a nyári gumijával a 20 centis hóban, amitől persze dugó lett mindenhol. Jayne néninek örök hála, hogy még így is kivitt minket, de a reptérre még így is csak a check-in zárás után 10 perccel értünk ki. Szerencsénk, hogy most Lufthansával és nem Ryanairrel jöttünk, mert amúgy szerintem még mindig Angliában lennénk…. De így a check-ines nő megszánt minket és átengedett, így rohanva de még elértük a gépet. Benji nagyon jól bírta az utat, és a Frankfurti átszállást is. Koketált és flörtölt az utasokkal…
December 23-án még rohangáltunk a városban utolsó pillanatos ajándék beszerzésre így hamar eltelt, és eljött December 24, Beni első karácsony estéje…
A fát hamar feldíszítettük és Benji még a délutáni alvása előtt megszemlélte a díszeket, és Haspók lévén persze a szaloncukrot….
Végül eljött az este és kis Jézus is elhozta az ajándékokat. Beni nem győzött csodálkozni, és eldönteni, hogy na most merre is nézzen. (azért kockás ing az ünneplője, mert az apja ragaszkodott hozzá, hogy ugyanolyan ruhában legyenek…és még a nők hiúk…)

Majd jött a karácsonyi lakoma (ami Benjinek pár főtt krumplit és az új játékait jelentette…)
Hogy tartsunk egy kis angol hagyományt is, hoztunk Karácsonyi crackerst amit szét kell húzni is kipattan belőle egy ajándék és egy papír korona és egy vicc, ezért van Benjin korona, ami kicsit túl van méretezve…)
Másnap reggel az előző késő esti fekvés után meglepően vígan kelt, biztos azért, mert tudta, hogy neki 25-én reggel még jön a Santa is, akit hagyományokhoz illően karácsonyi pizsiben illik várni (köszönjük a szuper pizsit Grandma Joan!)
Karácsonyi angyal arccal kívánunk minden kedves barátunknak boldog, békés ünnepeket és még jobb új évet!
(Ja és Jayne-nek és Peter-nek üzenjük, hogy nem fogott ki Apun az ördög lakatos bor, de okozott egy jó fél óra fejtörést, és a bor még meg van! :-))

Fél éves Óriás

6 hónap nagy idő…Vagy kicsi? Ezen filózok itt, hogy most lassan vagy gyorsan telt ez a fél év? Régnek tűnik, vagy mintha most lett volna? Furcsa….
Mert rengeteg minden történt velünk, olyan régnek tűnik már pl tavaly ilyenkor, amikor még a hányinger kísértett, és még a régi házunkban laktunk, ez a ház a még a képzeletünkben sem élt. És akkor fél évvel ezelőtt minden megváltozott, beköltöztünk ebbe a kis házba, és jött Ő! Felforgatta 7 éve összeszokott kettősünket. És közhely, de igaz, hogy mindent teljesen átértékelt az érkezése. Az is közhely, hogy nagyon nehéz és fárasztó volt az elmúlt fél év, de nem cserélnék senkivel semmi pénzért.
Nagyon régnek tűnik fél évvel ezelőtt, mikor arra gondolok,  hogy még csak úgy 1-2 hónapja kezdek magamhoz térni, kb mint egy téli álomból ébredő medve aki kezd visszatérni az élővilágba, mert az első két hónap egy vattacukornyi ködként maradt meg, amiből főleg arra emlékszem, hogy baromi fáradt vagyok, és le-fel járkálok egy rajtam alvó Benivel.
De mára kezd kialakulni a személyisége, rengeteget röhög, kajánul kacag, berreg, dumál, ficánkol, nem marad meg egy helyben. Ijedős, minden hangra összerezzen, majd a szemével megkeres és vár, hogy most meg kell-e ijedni vagy sem (kb mint amikor én keresem a szememmel a repülőn a stewardesseket egy nagyobb turbulencia után) majd ha rá mosolygok, hogy minden ok, ő is felnevet.
Egyszerűen imádom. Ilyenkor feledteti azokat a pillanatokat is, amikor nem aludt eleget és emiatt nyűglődik és reklamál, hogy miért nem teszem már az ágyába, csak gyakorlatlan szülőként néha erre csak akkor jövök rá, miután kicseréltem a pelusát, megetettem, játszottunk és ha még mindig nyüszög, na akkor rájövök, hogy biztos fáradt…. Ilyenkor beteszem az ágyába, és lőn, már alszik is.
Egyébként az alvása is teljesen rendbe jött mióta külön szobában alszik. Valamiért néha még mindig felnyöszög éjszaka, de visszaaltatja magát, így általában 9-től 7-ig alszik. Néha 8-ig. Ki gondolta volna?! Nagyon régnek tűnik már az az idő amikor még éjszakánként 5-ször is kelt enni.
Az evésre se lehet abszolút panasz. Haspók. Bár ez nem változott mióta megszületett. Mindent megeszik. Kivéve a krumplit, az valamiért nem kedvenc…
Ma orvosnál is voltunk, és 9400g. A védőnő azt hitte, hogy a 9. hónapos ellenőrzésre jöttünk, meg volt lepődve, hogy csak a 6-ra. Ezzel a súllyal a 93%-os percentilen van, ami azt jelenti, hogy csak az ekkorú babák 7%-a nagyobb nála.
Még mindig nincs foga. (pedig kb 3 hónapja minden nap azt hiszem, hogy na akkor holnap már tuti kibújik)
Megfordult hasról hátra is, de még csak párszor, főleg még mindig “ejtőernyős” szenvedést produkál a hasán.
Ha ezekre a változásokra gondolok, akkor viszont olyan gyorsan telik az idő. Mintha még csak ma lett volna amikor gomb szemeivel rám nézett fél éve 20.12-kor, vagy mintha most nevetett volna fel először, és már kacag!!! Vagy mintha még csak tegnap írtam volna az “1 hónapos lett” bejegyzést. Arról nem is beszélve, hogy már a harmadik zacskónyi kinőtt ruhát pakolom össze!
És még csak fél éves!!! Mi lesz itt még! Mi vár ránk? Nagyon nagyon várom az együtt töltött következő fél éveket, ugyanakkor bárcsak megtudnám állítani az időt, hogy kicsit kiélvezzem a mostani állapotot is, mert el fog rohanni a következő fél év is úgy érzem….
                                              

December 10-én volt Jayne néni szülinapja is, így pénteken vacsizni voltunk a családdal a Tame Otter-ben. Benji nagyon jól viselte, és már Alexander is barátkozott vele.