Szerdán megjártuk a védőnőt, ahol jól rám ijesztettek, hogy az én (!) haskörfogatom alapján az elmúlt két hétben nem nőtt Öcsi, így irány a kórház és megnézik ultrahanggal. Na ott meg totál az ellentéte miatt kezdtek el izgulni, hogy még nem töltöttem a 38. hetet, de a számítógép szerint már 3800g…Keddre adtak is időpontot, hogy megbeszéljem egy dokival hogyan tovább, mert lehet jobb lenne idő előtt megindítani a szülést, mint 5kg-ós gyereket szülni.
Még aznap mikor hazajöttünk elkezdtem a homeós bogyókat és a málnalevél teát, ananász levet, remélem kedd előtt megérkezik. Miatta is, és miattam is, mert már tényleg óriási a hasam és már tényleg “terhes” vagyok.
Összehasonlításképpen, bár mindkét terhességem alatt ilyenkor kb ugyanakkora vagyok-voltam, és mindkét baba ugyanazt a fejlődési görbét futja be eddig:

Benji has 2010 jun

Öcsi has 2012 jul

Jó hír is van viszont az elmúlt hétből: egy hete megszületett Katy kisfia, Daniel 3 kilósan, gyors szülés után, Katy nagyon jól van, Danny nagyon cuki, már kétszer megdajkáltam. Sajna képet nem tudok még tenni, így itt van még két pocakos. Látszik a kilóbeli különbség a két has között….

Pénteken megvolt az utolsó munkanapom, így kezdődhet a pihi, ami reméljükeltart még úgy két hétig…Tesó eddig semmi jelét nem adta, hogy ki szeretne már jönni, semmi keményedés vagy ilyesmi (bár Benjivel se volt egy sem), csak én érzem egyre nehezebbnek magam, kb mint a farkas a Piroska és farkasból miután a vadász belevarrta azt a csomó követ a hasába…Így tőlem már jöhetne is ha akar. Pláne, hogy kedden a védőnő szerint kb most 3200g lehet. Bőven jó!! Bár igaz, hogy ez csak az én haskörfogatom alapján ami nem valami megbízható.

És ha már 3 buszmegállónyira volt tőlünk, mi is elmentünk megnézni. Annak ellenére, hogy a lángból csak a tetejét láttuk kellemesen csalódtam, mert végre egy jól megtervezett fesztivált kerítettek köré. Sok gyerekprogrammal, kirakodó vásárral, fagyival stb, csak a sörsátor hiányzott, hogy magyaros legyen, de itt biztos valami nagyon “fontos” health and safety szabály miatt nem lehet napközben szabadtéren alkoholt árulni…

Kacsacsőr síp

Kihasználtuk, hogy végre végre nem esett ma az eső és elmentünk a közeli Bramley Croft farmra, amit direkt gyerekek számára terveztek, volt kis játszóház, sok állat, játszótér, még traktoron is utazhattunk.
Az pedig csak ráadás volt, hogy rajtunk kívül senki nem volt ott, így nyugodtan körbe járhattunk mindent.
A végén még liba tojást is kaptunk ajándékba a tulajoktól mondván, hogy ma már úgysem fogják tudni eladni őket.
Csak kb. másfél órát voltunk de sikerült Benjit jól kifárasztani, ami végülis a célunk volt, mivel mostanában 8, f9-kor kel, így tolódik a du-i alvása (amikor szintén 2-3 órákat alszik az eddigi 1-1.5 óra helyett) Mondjuk nem panaszkodom, jól is jön, most, hogy kb 1 hónap van hátra a két gyerekes létig. Biztos jó ideig nem lesz alkalmam ennyit aludni…

“Kecske, kecske!!”

“Dele Háp, háp!”

 Végre, végre van igazi gyerekszobánk! És mellesleg Richard megcsinálta a mi szobánkat is. Tök jó ágykeretet és falvédős polcot csinált hozzá. 
A gyerekszobába is megérkezett a nagyfiús ágy, így végre felkerült Benji nagyon szép falvédője (ha valakinek tetszik, egy kedves barátnőm nővére készíti őket és szívesen megadom az elérhetőségét)
A vendégszoba is sokkal tágasabb lett, hogy átcseréltük a szobákat, bőven elférnek az ágyak, lehet jönni hozzánk!!!

Benji sarok

Öcsi sarok

Szuper fényképes magasság mérő falmatrica az ebayről

Kéretik figyelmet szentelni az éjjeli szekrényünkre és nem a beágyazatlan ágyra

Vendégszoba

Múlt héten itt volt a kis család főleg Benji szülinapja miatt, de egy kis mini nyaralás miatt is, amit Cornwall-ba terveztünk. Edina már szombaton érkezett, így ő többet lehetett az imádott unokaöcsivel, és Cornwall-ban is volt szerencséje a napos időhöz, de szegény anyuék csak kedden tudtak hozzánk csatlakozni, így nekik már csak az igazán angol nyár jutott…. Mindenesetre azt mondták, hogy így is élvezték. A hely (Harlyn-bay) nagyon szép volt, Richard már jól ismerte, mert a családnak van a közelben egy lakókocsijuk és fél gyerekkorát itt töltötte. Most is velünk jöttek Jayne néniék és Katy-ék is Zanderral. Így Benjinek meg volt a játszótárs, és a szülinapját is együtt tudta ünnepeleni a család. Anyu csinált tortát is, otthonról hozott kutya marcipánnal, ami nagy sikert aratott. Meg a 2-es számú gyertya amit újra és újra el kellett fújni, és 3 napig csak a Happy Birthday-t lehetett énekelni neki, annyira tetszett.
Egyébként nagyon élvezte szerintem, hogy ennyien vannak körülötte, már teljesen emlékezett anyuékra, a nagypapi szóról pl egyből mondja, hogy “góóól” az otthoni csocsózásokra emlékezvén. Szegény Nagyi-t még mindig Kagyinak mondja (jobb esetben….) viszont jó volt hallani, hogy nagyon sok magyar szót használt, míg itt voltak. Az óceán szimplán “nagy víz” (nad bííz) lett, amit mindig meg kellett mutatni. Mondta, hogy bácsi, kutyus, a cseresznyére, hogy “mag”, torta, rudi, hajó, fáj, láb, husi…..bár a sirály csak “naughty birdie” maradt (hozzá csinálja a helytelenítő mutatóujj csóválást, és cisszeg hozzá) mert rászálltak az autókra…

8 hónapos has…

Igen Nagypapi, a zoknit is….

 Daddy választotta az autópályát, aminek nagy sikere volt, nagyobb, mint az általam választott “lányos” autómata buborék fújónak. Csak beletanulok lassan a fiús anyuka szerepbe…(a bal oldalon jól látszik az első napon szerzett harci sérülése):

 Benji azért otthon is kapott ajándékot:

EB-n angoloknak szurkolók

Ez történik ha elővesszük a két éve padláson elrejtett vajúdáshoz használt labdánkant. Szimplán “naaaaaaad ladda”-vá avanzsál, és mindenhova vinni kell, még fel a szobájába is.
Fel fel a lépcsőn görgetni, mint egy ganajtúró bogár 🙂
(Ja és nem, nem fogytunk ki zokniból, hanem mostanában az a heppje, hogy leveszi a zokniját, de mivel most meg van kicsit fázva, ezért Richard ráadta a sajátját, mert ezt viccesnek találta  Benji és legalább nem húzta  le rögtön, csak röhögött és mutogatta)

60 éve van trónon, ez már gyémánt évforduló. Mondjuk engem eléggé hidegen hagyott, azon kívül, hogy 4 napos ünnep volt, így most hétfőn, kedden otthon voltunk, és azért valljuk be ez nagyon jó! 🙂
Már az elmúlt hónapban a csapból is a jubileumi buli szólt, meg ki hogy fog üünepelni, utcabálok lesznek stb…Hát ehhez képest itt a városunkban semmi de semmi nem volt. Pedig elmentünk egy családi eseményként meghírdetett fesztiválra, a hírdetésben benne volt, hogy lesz helyi vetélkedő, koncertek, kutya szépségverseny, sütögetés…. Na ehhez képest volt 20 ember, egy fonnyadozó ugrálóvár, és még szerencse, hogy valaki éppen arra sétáltatta a kutyáját, mert Benji egész délelőtt mondogatta (ugyanis beígértük), hogy “vau vau” meg “kutyus” meg “doggie”. Úgy megörült annak a szegény földszintes kutyának, hogy a tulajdonos alig akarta hozzá engedni :-))
Nem tudom igazán miért nem tudnak az angolok (londont leszámítva) egy rendezvényt normálisan megszervezni. Megfigyeltem, hogy általában olyan gagyi, ódivatú, vagy az ivászatról szól csak…
A “fesztiváltól” lesújtván bementünk a város központba is, hogy hátha ott lesz valami, de semmi csak egy szintén ódivatú, kiöregedett vidámpark. De mindegy, mert Benjinek első volt, és ment két kört 4 fontért a körhintán. Nagyon tetszett neki, alig tudtuk elvonszolni onnan, szó szerint átölelte a kisautó kerekét és üvöltött, hogy ő nem és nem megy el onnan…
Még egy kicsit játszótereztünk (az a szerencse, hogy az legalább szuper) és hazamentünk, belekukkantottunk a londoni ünneplésbe és a koncertbe, csak bánhattuk, hogy nem a fővárosban élünk, mert ott aztán tényleg megadták a módját.
Ennyi volt a kis kettős állampolgárom nagy angol hazafi ünneplése, majd hasonlítsa össze ő egy augusztus 20-val….

A hétvégét inkább arra használtuk ki, hogy átcseréljük végre a vendégszobát és a leendő fiú szobát, alakul, alakul, ha meglesz Benji nagyfiús ágya, hozok képeket is.
Emellett készülünk a nagy 2. szülinapra, Benji pedig unatkozott, kiborogatta a labdáit a tartóból és mint egy kis állatkerti bezárt állatka csak futkosott körbe-körbe…

Így május vége felé kikapcsoltuk a fűtést is…
És gyorsan ki kellett használni a jóidőt egy kis pancsoláshoz. Sajnos felfújható medencénk itt nincs, mert rövid és kiszámíthatatlan mikor van jó idő. Így kicsit rögtönöztem, elővettem a babakádat,megtöltöttük vízzel, és abban lehetett pancsizni. Illetve lehetett volna ha nem fél szokásosan a víztől, így inkább kintről pancsolt, néha beleállt, majd elkezdte locsolgatni a lábam (jelenlegi felduzzadt állapotában mennyei volt a bokámnak a hideg víz), majd a virágokat sorban (mindegyik után megdícsérte magát, hogy “good boy”, majd szólt, hogy “még bíz (víz)”, én meg hordhattam a konyhából két literes üvegben a vizet. (abszolút nem környezetbarát és víztakarékos megoldás belátom…)