Popcorn

Benjivel pattogatott kukoricát eszünk. Ő minden egyes darabot, amit a szàjába vesz, megnéz majd közli, hogy szerinte mi az. Az elején még érthető volt, hogy az egy virág vagy egy lepke, aztán jöttek a furábbnál furább alakok, mint béka, kutya, sas…de némelyik még így is felismerhető volt.
De amikor egy kis kerek kukoricat hozott oda, hogy az egy nyuszi, muszáj voltam visszakérdezni, hogy hol a füle, mire értetlenül rámnéz, hogy “hát elveszett!”
hát nincs fantáziám 🙂

Ez is megvolt!

Megfordult! Hasról hátra, többször is! Juhééé! Kis izomgolyó egyébként, olyan erős!
Alvása kicsit javulóban, csak 2-3 között kel, majd 6-7 között, és van, hogy utána is vissza tud aludni. Kezd jobb lenni…

Karácsony közeledtével elkezdtük kidekorálni a lakást, és kis pedánsom lelkesen segédkezett. Nagyon élvezte, hogy hópehely matricákat ragasztunk az ablakra, bár a “rend a lelke mindennek” természetét zavarhatta a szép kuszaságban leeső hópelyhek és persze át kellett őket rendezni sorba. Így történt, hogy Lakeréknél függőleges vonalban esik a hó…(azóta is, mert ahányszor titkon este átrendezem, ő jön reggel és újra sorba rendezi őket).
Egyébként vicces, hogy hagyján, hogy a pelyhek sorban esnek, hogy a karácsonyi garland csillagjait egyenként megtörölgette, hogy a pohárja csak asztal egy bizonyos pontján állhat, de múltkor amikor a földön cseréltem Robin kakis pelusát, jött ő is, hogy segít, törölt egyet ő is Bobin fenekén, majd hálásan  ránézett és közölte: “Köszönöm Robin!”…

Jayne néniéknél is lelkesen dekorált

Valamint December 14-én megérkezett barátnőm gyönyörű kisfia Barnabás! Minden gondolatunk Vele és kiscsaládjával van!!

Nyugaton a helyzet…

…változatlan. 

Mármint ami Robin alvását illeti. Semmi nem segít. Tudom, hogy sokan azt mondják, hogy fogadjam el, ő ilyen. De nem tudom. Egyrészt megbomlik az agyam a kialvatlanságtól, elsárkányosodom, semmire sincs időm. Kettő, ha 5 hetes korától 3 hónapos koráig végig aludta az éjszakát, akkor valami csak történt, hogy megváltozott. Próbálkozunk, próbálkozunk. Ide-oda tesszük az etetést, több tápszer, kevesebb tápszer, hálózsák, járkálás…stb stb. De egyenlőre Robin kitart és 1 körül, 3 körül, 5 körül, majd reggel 7 és 8 között felkel. Nappal nem sokat alszik. 
Ráadásul Edina is megy haza holnap, így még annak az esélye is úszik, hogy itt-ott lopjak egy-egy óra alvást. De majd csak lesz valahogy.
Pozitív, hogy a vállam javulgat, napról napra magasabbra tudom emelni és kicsit jobban terhelni. Jó az is, hogy Richard kivételével megúsztuk a hányásos vírust, mégis csak hatott, hogy 2 napig fertőtlenítő kendővel jártam a lakást… 
Viszont Benji így is megfázott valahogy, így nem nagyon evett két napig és nyomott volt a hangulata, de most már ez is rendeződni látszik.
Múlt hétvégén eljutottunk a közeli vidámparkpa, ahol van Thomas Land, és be volt ígérve egy Karácsonyi varázsvilág is, amit végül kihagytunk, mert plusz 7 font lett volna és kígyozott a sor, hogy a szegény félénk gyerekek beülhessenek Santa ölébe.
Hozzánk magyar hagyományok szerint 5-én este jött a “Mikolás”, amikor fürdött pont akkor ment el a szánjával, rohant be a szobába, de már csak a fényét lehetett látni, és persze ott hagyott egy kis csomagot a kiscsizmában. Annyira aranyos volt Benji, tátott szájjal, csillogó szemekkel hallgatta a történetet, olyan aranyos ártatlan, bárcsak meg lehetne őrizni ezt a varázst. Lefekvés előtt még ötször elmeséltette, hogy mit csinál a Mikolás, és igen, Zanderhez is megy.

Dina nyerte Nekem!

4 hónapos Csőrös

4 hónapos lett szombaton a legkisebbik Laker, ennek örömére csütörtökön megkapta a 16 hetes oltásait is. Egyből hármat! Kis hős, bártor Sir Robin! 

És nem hiába evett éjt nappallá tévve az elmúlt időszakban, mert 7.7kg, vagyik egy hónap alatt másfél kg-t nőtt 😮 
Megkérdeztem a védőnőt, hogy tudok-e valamit tenni annak érdekében, hogy többet aludjon este, de mint szokásosan, most sem kaptam semmi használható választ. De ne adjak neki vizet este, mert 8 hónapos kor alatt nem ajánlott, ne hagyjam sírni, mert 1 éves kor alatt nem ajánlott ez a módszer. Most neki erre szüksége van, és majd jobb lesz ha elkezdhetjük a hozzátáplálást. Az egyedüli, amit kipróbáltunk is működni látszik, hogy ne lefekvés előtt adjuk a tápszert, hanem akkor szoptassam, és az első ébredéskor (ami eddig 1 körül volt) adjunk neki tápszert és ne akkor szoptassam. Ennek köszönhetően az elmúlt két éjszaka 2.30 és .3.30-kor kelt. Egy 3.30-4 körüli egyszeri ébredéssel már ki lennék békülve. Pláne ha Benji se rendelne magához esténként kétszer….
Ezenfelül a kis négy hónapos egyre ügyesebben fog meg és tart kezében dolgokat, gügyög, imádja a vizet (felcsillan a kis szeme, ahogy elkezdjük vetkőztetni, a vízbe érve pedig kacagva csapkod a kezével, lábábal), nagyon próbálkozik a hasról hátra fordulással, alkalmanként 180ml tápszert eszik (sajnos, hogy mennyit szopik nem tudom megmérni…)
Pont a 4 hónapos fordulón, szombaton volt a Laker karácsony Jayne-éknél, nagyon jó volt mindenkit újra látni, Megan rengeteget nőtt, Jayne nagyon fini lakomát rittyentett, a gyerekek is egész jól bírták délutáni alvás nélkül (pedig azért aggódtam), egyedül az árnyékolta be kicsit, hogy szegény Alexander körbehányta a nappalit, előszobát. Valami vírus lehetett, mert azóta Peter is, Danny is, Ian is rosszul lett. Én pedig azóta rettegek mikor kerül ránk a sor…
Egy béna vállúnak most pont ez hiányozna. Csak a gyerekek el ne kapják :-((
Karácsonyi készülődés Dinával és szép ingben. Ilyen nem törődöm anya vagyok….

 A Hugó Hami játék az új generációnál is nagy sikere volt. És James-nél is…

 A kis 4 hónapos:

Nagy a lemaradás

Elhanyagoltam szegény kis blogot, pedig bőven lett volna miről írni, de semmire sincs időm, mert jóságos Robin “elromlott”, éjjel-nappal 1.5-2 óránként eszik, eszik és eszik, és nem alszik jól éjszaka. Mint akit kicseráltek. Ráadásul 4 napja  hasra vágódtam este és elszakadt egy izom a vállamban emiatt emelgetni sem tudok, se Robint, se más 7 kilós alakot. Így Jayne néniék vendégszeretetét élveztem három napig, és most jött hozzánk Dina.
Pedig egy hete jöttünk vissza. Igen, ez is kimaradt…Robinnak is megvolt az első repülőútja, három hétig voltunk otthon. Sok minden történt, de megint csak képekben van időm beszámolni….

Macska imádat (ájjjj)
Kutya imádat

Nagyi szülinapján

Sebivel

Végre nagy ágyban alszik

Reggeli hancúr

Reggeli pózolás
Dédivel

Fürdi után

Medveparkban:

Rend a lelke mindennek

Borzasztó rendmániás lett a nagyobbik. Illetve az, hogy ha az akar lenni. Ha játszik az autókkal, akkor mindegyiket sorrendbe rendezi, egy vonalba állítja, mindennek egyfelé kell nézni. Ha legózik, csak egy fajta elemeket lehet egymásra tenni, ha valami rákenődik az ujjára, azt gyorsan le kell törölni, az asztalt is, de azt csak azért, hogy elhasználhassa a popsi törlőkendőket…

Bár lehet ezt a fajta precizitást, ami azért rendetlenséggel párosul tölem örökölte. Emlékszem, amikor otthon színsorrendbe tettem anyuék könyveit amik persze író és téma szerint voltak rendszerezve…vagy a suli könyvtárban azt a színes útikönyveket (már nem tudom milyen sorozat volt) szintén átrendeztem ABC sorrendből, színsorrendbe…a könyvtáros néni boldog volt…

A kisebbik pedig betöltötte a 12. hetet, megkapta a következő két szuriját, amit mindketten hősiesen vettünk. 6250g, 61cm. Szépen gyarapszik, megdícsérték, és megcsodálták.
Már nem csak a kezét szereti csodálni, hanem a bal lábát is. Addig emelgeti a kis székben, amíg bele nem kerül a látóterébe, és akkor ott nézegeti, nem is tudja eldönteni, hogy akkor most a keze vagy a lába tetszik jobban.
Már csak 3-at kell aludni, és megyünk haza, “Dina segítség” megérkezett, Benji le sem száll róla azóta sem, és persze most mindent Dinának kell csinálnia.
Nagypapi pedig küldött egy szuper markolót, amit szintén nem lehetett első nap kivenni a kezéből, és ennek a finom vacsorám látta kárát, illetve az én súlyom, mert nekem kellett megenni. Ej Ej Nagypapi, biztos csuklottál….

Nálunk jártak az unokatesók

Nagyon ritkán találkozunk velük, kb évente egyszer karácsony tájékán,de olyan aranyosak voltak, hogy feljöttek Brisolból, hogy találkozzanak Robinnal és Dannyvel, így ha már ők Bristolból jöttek, meghívtam magunkhoz a Birminghamben élő unokatesókat is, habár velük többször találkozunk, de ők is lássák Laurát, Pete-t és Ewant.
Kicsit hektikus volt ennyi ember egy helyen, Benji is inkább háttérbe vonult, vagy Ollie vigyázott rá, emelgette, kézen fogta, mesélt neki, nagyon aranyos volt.
Szóval hektikus volt de jó értelemben, jó volt mindenkit látni, és karácsonyra csináltunk a nagymamának egy olyan képet ahol mindenki együtt van, és az összes unokája, dédunokája egy képen.

 Kis Töki pedig felfedezte a kezét! Mostanában abban gyönyörködik ha unatkozik, és sokat vigyorog, főleg a hangomra és ha nevetek rá. Nagyon aranyos!

Juhé! Pacsinta!

Nagyon szeret segíteni a barna szemű kis nagyfiúnk, így tegnap palacsintát sütöttünk, ami nagyon tetszett neki, csak egyszer merte a kész palacsinta halomra a nyers tésztát így viszonylag kisebb takarítással megúsztuk.

A legjobb öröm viszont az volt amikor leült az asztalhoz és elkezdett tapsolni, hogy Juhéé, pacsinta! Joghurttal be is vágott rögtön kettőt. És persze mindent egyedül kellett csinálni, megkenni, összesodorni és csöpögve két kézzel, két pofára megenni.

Robinnak meg végre megérkezett az útlevele (ami mellesleg nagyon speckó, modern darab) így október 31-én megyünk haza! Juhéééé! (…..pacsinta)

2 hónapos Robin

Október 1, beleléptünk a legkisebbik 3. hónapjába. Rohan az idő.
Szegénykém hiszen ő az “ünnepelt” de az örömbe üröm vegyült mert bátyus beteg tegnap óta. Valamilyen megfázás féle, de olyan kedvetlen, nyűgös és étvágytalan.. Teljesen ki van fordulva magából így egyfolytában csak aggódom miatta és úgy szeretném újra látni az én vigyori, zsivány gyerekem, mert nagyon furcsa ez a bújós,engedelmes, csendes Benji.
Szóval szegény Robinomra kevés idő jutott annak ellenére, hogy Benji fél napot bölcsiben volt és tudtunk reggel együtt ébredezni és lazulni. De a gondolataim és az sms-ek akkor is Benji felé vezettek.
Egyébként ez jellemző Robin természetére, amit lassan kezdek megismerni a két hónap alatt. Olyan csendesen érkezett a világra és azóta is csendesen, észrevétlenül simult be a mi kis családunkba. Igazán egy panaszom sem lehet rá, jól eszik, alszik reggel 5-6-ig, nem hasfájós, nem sírós, kedves, és most már  nagyon mosolygós baba.
Néha lelkiismeret furdalásom is van miatta, mert születése előtt annyi kétely volt bennem, hogy vajon fogom-e szeretni annyira, mint Benjit, vagy, hogy hogyan fogok boldogulni két gyerekkel, jó ötlet volt-e ilyen kis korkülönbség…stb?
És akkor jött Ő, és mint aki bizonyítani akar, hogy “nézd Mami, én ilyen jó fiú vagyok, szeress engem is”, legalábbis ezt képzelem, hogy a kis két hónapos fejével ezt gondolja, pedig biztos nem, de mindenestre beleszorul a szívem ha erre gondolok.
Mindenestre ez a két hónap elég volt arra, hogy már nem tudom elképzelni, hogy milyen is volt amikor még csak egy gyerekem volt, és már Robinért is ölni tudnék! Boldog két hónapos szülinapot Szívem!

Vasárnap voltunk roncs derbin, gondolván, hogy felvidítjuk a kis kezdődő beteget, de rosszul sült el, mert már onnan haza akart jönni…pedig volt traktor is, és az mindig felvidítja. 
Mondom én, hogy valami nem stimmel…

Oltás a kis Tökinek

A legkisebbnél is eljött a nap, hogy meg kellett ejteni az első oltást. Nem is egyet, hanem kettőt!
Csak sajnos most Richard nem tudott jönni, így én mentem vele a 8 hetes ellenőrzésre és nekem kellett erősnek lenni, amikor megkapta a szurit. Na meg persze Robinnak. De ő egy kis hős volt, a méricskélést még jól tűrte, a dokinál eltörött a mécses, mert sokat turkáltak a szájában, mert valamire gyanakodtak, hogy túl magas a szájpadlása, és be is hívott egy másik dokit konzultálni, hogy van-e hátul luk vagy mi, de míg én frászt kaptam mellettük ők megegyeztek a végén, hogy minden ok. (belenéztek az én számba is, és megállapították, hogy biztos örökletes, mert nekem is magas a szájpadlásom. Hát ez is kiderült 34 év után…)
A kis legény 5.7kg és 60cm. Ő se kicsi. Bár furcsa, mert összehasonlítottam, és Benji 2cm-el hosszabb volt és kicsit nehezebb. Valahogy Robin kisebbnek, törékenyebbnek tűnik, de az adatok alapján neki kéne ducinak lennie. Egyébként minden rendben van vele, nagyon szépen fejlődik, és igen, egy db fog kezdeményt már kinyomott….