Húha, már lassan 1 hónapja, hogy megszületett!! Tegnap ünnepeltük a 3 hetes hétfordulót, pont tegnap mérték meg, és már 4200g! Szóval meghaladtuk a születési súlyát, ami látszik is rajta, már a térde is hurkás! Anyu kedvesen meg is jegyezte, hogy Növényi Norbert lesz ebből a gyerekből, ami persze még mindig jobb mint Lagzi Lajcsi 🙂
Az elmúlt hét nagyon esemény dúsan telt, mert itt volt nálunk a kis család felmentő sereg, így a  háztartás terhe le lett véve a vállamról (vagy, hogy őszinték legyünk a Richard válláról, mert én 3 hete nagyon nem sok mindent csináltam, azon kívül, hogy be és kivettem a egy-két mosást…)
Nagyon jó volt, hogy itt voltak (ill egy éjszaka erejéig még vannak), nem is tudom mit fogok magammal kezdeni ha haza mentek, nagyon üres lesz a ház, és Benjit is csak én fogom dajkálni, amit biztos zokon vesz majd, mert úgy megszokta a héten, hogy körbe-körbe lett adogatva.
Mivel volt segítség, így ki is mozdultunk végre otthonról, sétáltunk a csatorna parton, pubba mentünk ebédelni amikor szép idő volt, meglátogattuk Jayne néniéket, horgásztunk velük másnap. És Benji jött velünk mindenhova, és hősiesen végig durmolt minden eseményt.
Szopi ügyileg sajna nincs változás, talán kicsit több tejem lett a Dénes és Zsuzsi által javasolt homeos bogyóknak köszönhetően de így se elég, mert az elmúlt héten 120ml-re növelte Beni az alkalmi adagját, végre amikor már tudtam 90ml-t fejni. Így még mindig pótolni kell, de fejek rendületlenül amíg tudok. A mellbimbóim viszont változatlanok, a “kráter” nem gyógyul…Voltam szoptatós csoportban is, de okosabb nem lettem, végülis mindenki csak a saját bajáról mesélt és bíztatott, hogy lesz még jobb is. Hát úgy legyen…
Az elmúlt pár nap képekben:
Benji nagypapival aki kicsit félszeg a képen…

Fiúk horgásznak….

Betöltöttük 2. hetünket kedden! Már tud az oldalára fordulni egyedül (bizony!), és szinte csak így szeret aludni….Mosolyog (főleg csak pukizáskor sajna nem ránk), ordít ha nem alszik, nem szereti a fürdit meg a pelus cserét, és azt az egyszeri sétát. Amúgy aranyosabbnál aranyosabb arcok, fintorok, grimaszok arzenálját vonultatja fel. Ez egyelőre a kis élete.
Nekem viszont nem akar alakulni ez a szoptatás. A tejlázas eldugulás meg van, abban a mellben alig van tej (nem para, kb 15ml tudok csak kifejni), mindkét mellbimbóm sebes (az egyik brutál módon, nem részletezem), így minden szoptatás rémálom. Ráadásul a rosszabbikat mától fejnem kell, és Benji nem szophatja hétfőig (nem is vinne rá a lélek, hogy bele tegyem a szájába, annyira fáj). Holnap hoz a védőnő kórházi fejőgépet, mert az Avent se tudott mit kicsikarni.Remélem hamarosan rendbe jön, mert nagyon kimerít lelkileg és fizikailag. 😦
De ma jönnek anyuék, és hoznak otthonról kenőcsöt és homeos szereket, remélem az is segít.
Addig is egy pár kép a hétről:
Egyik dédi meglátogatott minket:

….már egy hete! Csak anyukája nagyon be van azóta telve vele, hogy a számítógéphez se tud ülni. Szóval adós vagyok még egy szüléstörténettel, amire most sincs időm, mert fél óra “kimenőt” kaptam. Csak gyors képeket tudok feltenni. Ráadásul tejlázam van, ami ma kiderült (ezért köpi ki mindig az egyik mellem, a szoptatást egy rémálommá változtatva), de most kaptam antibiotikumot, és talán előbb-utóbb összerakom magam…ma már egy kisebb sétát is tudtam tenni, szóval a gátseb javul. Erre ez a fránya tejláz….Ezer szerencse, hogy Richard itthon tudott maradni, nem is tudom, mit kezdenék egyedül. És még a házra is van ideje, hogy rendbe tegye a szobákat, bútort csinál, polcot rak fel, kaját melegít, szoptatni segít, szóval le a kalappal az én uram előtt.
Hihetetlne, hogy egy hete már, hogy velünk van Benji! Ennyi idő elég is volt arra, hogy ölni tudnék, ha valaki is egy ujjal bántaná, vagy bármi történne vele.
Hihetetlen jófej egyébként, bár az idő nagy részét végig eszi és alussza 🙂 Nem hiába ilyen kis gömbölyű. Illik rá a Döbrögi, ahogy anyu elnvezte. Vagy Kacsacsőrű, ahogy mostanában mi hívjuk, mert totál olyan fejet vág szopi után.
De beszéljenek helyettem a képek, és ha több időm lesz jövök!

Hú az utolsó bejegyzés óta rengeteg minden történt.
Beköltöztünk az új házba, majd bojler és víz hiányában visszaköltöztünk Jayne-ékhez, majd megint vissza…. most már visszont nem robbant ki innen senki sem!
Nagyon jól alakul a házikó. Beni birodalom már szinte készen (szőnyeg kellene még és néhány polc), persze a kiságy majd a saját ágyunkhoz lesz csatlakoztatva, így kis szobácskáját később tudja majd csak birtokba venni.
Most már akár jöhetne is, de semmi jelét nem adja, hogy jönni akarna. Annyira beszuggeráltam, hogy nem jöhet előbb, hogy lehet, hogy én leszek az első nő akinek bent marad a gyereke 🙂
Tegnap a védőnő azt mondta, hogy minden ok, 3/5-re be van ágyazódva már a feje, de még meg kéne fordulnia hogy a háta a hasamnál legyen. Ezért ma elmegyek úszni, annak ellenére, hogy itt nem nézik a méhszájat, így van bennem egy kis félsz, hogy összeszedek valami fertőzést, de mivel a védőnő nagyon ajánlotta, hogy utolsó napig is lehet úszni, és Katy is szülés előtt egy nappal úszott ezért belevágok…
Hétvégén elkezdem szedni a homeopátiás tágulást segítő szereket és a málnalevél teát, hátha van hatása, és beindít valamit. Nehogy az legyen, hogy júl 1-én jön a kis család és Benji még bent….

Végre letettem lantot, és elkezdődött a szülési szabi! Ennek örömére még a nap is kisütött a ködös Angliában (de annyira, hogy két nap alatt rákvörösre égtem, de ezt se bánom), hétvégén kiélveztük, ahogy Peter mondta, hogy valószínű ez lesz az utolsó szabad hétvégénk az elkövetkező 18 évben. Így felfedeztük az új környékünket, találtunk egy nagyon kis pubot a csatorna partján, nagyon fini volt a kaja, tök szép a környék, és házunktól, kb 15 perc biciklivel. Szombaton este sütögettünk, átjöttek Katy-ék Alexanderrel, Alex is évezte az új medencéjét, tündéri volt!

Vasárnap a Steve-éknél voltunk szintén kerti sütögetni, degeszre ettem magam, és a lábam lógattam a felfújható hideg vizes gumicsónakban.

Este pedig Dire Straights koncereten voltunk, nagyon jó volt, szerintem Benji is élvezte, mert lapított, csak amikor kijöttünk akkor kezdett pörögni, mintha ráadást követelt volna 🙂
Bár azért Mark Knopfler is megöregedett, kopaszodik, sehol egy kendő a fején, és ülve játszott végig, mert bevolt csípődve egy ideg a derekában….
És teszek fel képet a Richard nagy büszkeségéről, Benji leendő kiságyáról amit kb 2 hét alatt csinált, ágyhoz csatlakoztatható, oldala ledönthető, állítható magasságú. Szóval szuper. Jayne néni meg megvarrja bele a matracot. Szóval talán minden jó irányba fordul. Legyen már holnap!!!

Tegnap a védőnői mérésen kiderült, hogy nem mások nem tudják, hogy mekkorának kell egy terhes nőnek lennie (nap mint nap megkapom, hogy óriási vagyok), hanem tényleg nagyobb a hasam mint annak lennie kéne…34cm mértek, pedig 31-32 kéne lennie….De nagyon nem izgatta magát a nő, csak azt mondta, hogy szép nagy egészséges erős baba lesz. Hááát kösz, csak férjen ki… 🙂

…..illletve töltöttük, attól függően melyik orvosra hallgatunk..
De nagyon szuggerálom Benjit, hogy még jún 20-ig maradjon csak kényelmesen a pocimban. Tegnap kiderült ki kell költöznünk ápr 30-án , vagy visszalépnek a vevőink. Szóval két hét múlva költözés Jayne néniékhez, reméljük onnan meg egy-két hét múlva az új házunkba. Nagyon szorít az idő!!!
Most ekkora vagyok:

Vasárnap Nottinghamben volt az első szülésfekészítőnk, amit egy dúla tartott. Még lesz 3×3 óra, ez most főleg csak ismerkedés volt, meg anatómia, néhány légzés és lazító gyakorlat. Meg persze az elmaradhatatlan szülés videók, amit a fiúk (még 2 pár volt rajtunk kívül) tátott szájjal néztek, pedig nem is volt olyan vészes, mert azok a nők teljesen csenben és nyugodtan szültek a relaxűciós technika miatt, amit két hét múlva fogunk megtanulni. Az utolsó alkalom lesz az “Apák napja” amikor ők tanulhatják meg, hogy hogyan tudnak segíteni, különféle masszázs techinkákkal, miket mondjanak, hogy kezeljék az orovosokat amíg mi szülünk stb… Szerintem nekem ez lesz a legmegnyugtatóbb, hogy tudom majd, hogy  a Richard se lesz elveszett, vagy nem a foci VB-t fogja nézni éppen míg én pihegek 🙂

Talán sikerült megcsinálni, hogy magyarul és angolul is lehessen olvasni a blogot.
Szóval elkezdődött a blog írás, bár még nem hívhatjuk Benjo blogjának, és remélem még úgy június 20-ig nem is fogjuk. És addigra már egy szép új házban várhatjuk érkezését. Szóval vár ránk még egy költözés is.
Eddig fizikailag remekül bírom még (kop kop kop), vasárnap kezdődik a szülés felkészítő, nem a kórházi ingyenes csomagot választottuk, mert maga a kórház sem szimpatikus, hanem Nottingham-ben egy dúla által tartott szülésfelkészítő lesz, ami a természetes szülésre és természetes fájdalom csillapításra koncentrál. Kiváncsi vagyok nagyon. 4 alkalmas. Majd jövök és beszámolok milyen is volt 🙂