Szegény kis blog megsínylette, hogy semmire sincs időm, az utolsó bejegyzés a nyaralásról szólt és az is reptében/képekben elmesélve.

Nem tudom, hogy más hogy van vele de valahogy a 2019-es év olyan gyorsan repült el, hogy észre sem vettem. Még éppenhogy megjegyeztem, hogy 18-as helyett 19-est kell kanyarítani és azon kaptam magam, hogy már tavasz van. Még éppen leszedtem a húsvéti dekorációt amikor már kellett szervezni a 3 nyári szülinapot, aztán hipp-hopp nyaralás egy új állással megspékelve és már el is kezdődött a suli. És ahogy kezdjük megszokni az új rutint már November van! 2 hónap maradt az évből, na ne már!

És amilyen gyorsan rohan az idő, olyan gyorsan nőnek a fiúk is. Kb. hetente mondom nekik, hogy ne nőjjenek már ilyen gyorsan. Főleg Robin nőtt nagyot a nyáron. 7 éves lett de szinte akkora mint a két évvel idősebb bátyja. Simán elhordják egymás ruháit, de ha így megy tovább lehet, hogy Robin kinőtt ruháit kell majd Benjinek adnom.

Benji 5-et kezdte idén, Robin pedig a 3-at, igazából gyorsan visszaszoktak a suliba, mindkettőjülnek most tanár bácsija lett, és eddig csak jót mondtak róluk. Robin tanárja észrevette a dadogását és gyorsan intézett is egy logopédust, holnapután lesz az első találkozó, már kiváncsi vagyok nagyon, hogy mit mond majd és tud érdemben segíteni.
Mindkét fiú nagyon el kezdett érdeklődni a foci iránt, Robin kapus, Benji talán csatár lesz de az edzője még próbálgatja különböző pozicíókban. Nagyon ügyes szerintem, és kívülről fújja az angol premier league csapatait, játékosait, pontjait stb. (zzzzzzzz)

Brúnó is sokat nőtt, nem pelusos már és átszokott végre a “Nagyfiús” ágyába, amira nagyon büszke. Még mindig ő a főnök a háznál, semmi kétség. Hihetetlen akarata van. Eléri amit akar, vagy eget rengető hisztivel, vagy az édes-husis huncut mosolyával, és tudja mikor melyiket kell alkalmazni 🙂

Én is lassan beszokom az új helyre és talán egyre több időt tudunk majd együtt tölteni, mert sajnos az elmúlt hónapokban minden olyan rohanósra sikerült. Még jó, hogy anyu nyugdíjas most (váltotta aput, aki most újra nem az), így tudott jönni pár napra és olyan de olyan jó volt, hogy legalább a főzést, mosást levette a vállamoról és volt más magyar szó is a házban rajtam kívül. Még még ismétlést gyorsan!