Le sem merem írni, mert elkiabálom de Brúnó 2.5 év után el kezdte átaludni az éjszakákat, lassan már két hete.Mindenesetre megszenvedtük az átállást de muszáj volt tenni valamit. Voltak áthisztizett éjszakák. Üvöltött, magát megfeszítve követelte a megszokott tejcijét. De kitartottunk annak ellenére, hogy undokan, sértődötten kiküldött minket a szobájából, semmi helyettesítő nem volt jó. Se ölelés, se víz, se puszi…Aztán szép lassan csendesültek a hisztik és elfogadta az ölelést/hátisimit a tejci helyett. Majd az első kiabálás mentes éjszaka utàn (igaz 5-kor kelt a szokásos 7 helyett) kapott autós matricát és büszkén hordta egész nap, hogy ő már egy “big boy”.Az elkövetkező hetekben random módon vagy volt hiszti vagy nem, de inkább nem és a szörpöt elfogadta, gyorsan visszaaludt. Aztán anyuéknál voltunk Húsvétkor (ami irtó tartalmasra és jóra sikerült), ott egy szobában aludtunk és talán ezért de nem kelt fel csak egy éjszaka.Most 2. napja itthon vagyunk és lekopogom de itthon is szépen alszik. Már csak a reggeli kirohanásaival kell valamit kezdeni és szinte már lesz egy kezesbárányunk (ha! Kit áltatok?!)