A labdamán

Még Magyarországon vagyunk, túl vagyunk 2 hét Balcsin, szuper volt (képek később otthonról), de muszáj a Kicsiről megemlíteni, hogy iszonyat labda fan lett. Mit Gombóc Artúr a csokival, nem számít, hogy kis labda, nagy labda, puha labda, kosár labda, strand labda, csak gömbölyű labda legyen.

Első szó töredéke is ez, hogy BA, mutat minden labdára és extázisban ismételgeti, hogy Ba, Ba, Ba. Értsd: Ide nekem azt a labdát de azonnal.
Felébred, körbenéz, felfedezi a legeldugottabb labdát és máris kezdi még párnagyűrött fejjel, hogy “Ba. Ba. Ba.” De legalább reggel elvolt azzal fél óráig, hogy dobálgatta a nagy kosárlabdákat, majd értement, újra dobta, felvette, újradobta…
Sőt a kis focilabdát profi módon vezeti egy lábbal. Vicc nélkül.

A Balatoni strandon is gond volt vele, mert levadászta az összes látótávolságban lévő labdát, kicsit égő volt 17-szer is elvinni a hisztiző gyereket ugyanazon pokrócon napozó embertől, mert csak néhányan szánták meg annyira, hogy kicsit odaadják neki a labdájukat.
Mert persze a sajátja az nem kellett neki, hiába vettünk három különbözőt, neki mindig a másik kellett.

Kis Puskás lesz belőle mindenki meglátja…

Az 5 éves

5 évesnek lenni jó, különösen ha nyáron van a szülinapunk, pláne ha az az 5 éves Robin, végig asszisztálta Benji és Brúnó zsúrját, ajándék bontását, nyugodtan várta, hogy ő is sorra kerüljön, blazírtan tűrte Benji állandó cukkolását, hogy az ő szülinapja van utoljára (fordított esetben Benjinél már rég elszakadt volna a cérna), de Robin csak várta türelemmel, hogy ő is sorra kerüljön. Ajándék ügyben sem nagyon nyilatkozott. Csak egy Minionos puki pisztolyt szeretett volna, de azt nagyon. Mindenkinek ezt mondta, ha kérdezték mit szeretne a szülinapjára. Puki pisztolyt. Nem playmobilos katonát? Nem Ninjagot? Nem távirányítós autót. Nem. Puki pisztolyt.
Ez van. Anya beszerezte a 18 fontos puki pisztolyt. Remek.

A zsúrjáról is csak annyit kért, hogy Batman-es, Robinos tortája legyen, és legyen ott a szerelme Sophia. Sajnos utolsót nem tudtuk teljesíteni, mert pont nyaraltak (a nyári szülinap hátránya), de így is ott volt majdnem az egész osztály és kisvonatoztunk egyet a közeli parkban. De persze, hogy az alatt a fél óra alatt szakadt le az ég, amíg a vonaton ültünk és bőrig áztunk, pár kistestvér zokogott hogy le akar szállni. 😀 Ez van.
Utána legalább be tudtunk vonulni egy kis terembe, ahol lehetett lufi csatázni és tortázni.
Otthon meg lehetett ajándékot bontogatni. De ettől se volt olyan lelkes, annyira jellemző erre a nagy szívű gyerekre, hogy attól sokkal lelkesebb volt, hogy a szülinapja napján vihetett gumi cukrot a foci táborba és alig várta, hogy szétoszthassa a gyerekek között.
Abszolút nem irigy, szerintem valamilyen önkéntes lesz belőle mindenki meglátja.

Ezen felül állandóan nevet, huncutkodik, tréfáskodik, bújik az ölembe, és augusztus 1 óta a puki pisztoly 5 különböző puki hangja követi minden lépését…