Sőt már el is múlt, de a védőnő ma jött ki látogatásra, hogy megnézze, hogy rendben fejlődik-e. 76cm és 11kg, 85%-os ezzel a mérettel, magyarán a korabeli gyerekek 15%-a nagyobb csak nála. Szerintem meg tök kis picur a bátyaihoz képest.
Mindent tud, ami a kérdőven volt, kapaszkodva sétál, egyedül ül, szöszöket fel tud szedni, markol, eldugott tárgyat megkeresi, gagyog, szótagokat ismétel. Semmi gond nincs vele.
Csak kicsit akaratos, még mindig nem alussza át az éjszakát és az evés se a kedvenc foglalatosságai közé tartozik. De ezt elég ha én tudom…
Mostanában egyébként nagyon anyaragacs, nem mozdulhatok ki az egy méteres körzetéből, mert nyomban nyavajogni kezd, ha túl messze megyek akkor sírni, cipelteti magát mindenhova és legszívesebben mindent az ölembe ülve szeret csinálni. Nem igazán egyszerű így otthonról dolgozni de örüljünk, hogy ez van.
Mostanában a legaranyosabb, hogy el kezdett utánozni minket ha azt mondjuk neki valamire, hogy nem szabad. Ilyenkor felemelem és rázom a mutató ujjam neki, és mondom, hogy “Nem, nem nem” vagy “No no no”. Erre, ha olyan helyre téved amit nem szabad, pl forró sütő melé, ránk néz, felemeli a kis ujjacskáját és mondja, hogy “No no no”. Azt hiszem ez az első szava. Illik is rá, mert állandóan olyan dolgot csinálna amit nem kéne, lépcsőzik, pohárból akar inni és csak azért is a banán héjját eszi nem a banánt…

Hétvégén megünnepeltük a 7 évest is, egy mászós kalandparkba hívtuk meg pár barátját és otthon is ünnepeltük. Annyira várta, már egy hónapja csak visszaszámolt. Szerintem kicsit csalódott is volt, hogy ilyen hamar elrepült, de szerencsére nagyon örült mindennek és mondta, hogy ez a legjobb szülinapja. Annyira szeretem.