Sajnos amíg Wales-ben voltunk meghalt Richard nagymamája. Szép kort ért meg, 94 éves volt, és viszonylag fel voltunk készülve rá, mert már jó pár éve Alzheimer kórban szenvedett, öregek otthonában volt és az elmúlt pár évben már senki nem emlékezett csak a két lányára. Így a gyerekek se nagyon ismerték, csak Benji emlékezett rá.
Mi szerettük volna elmondani nekik, mert nem akartuk,hogy a temetésről halljanak a családban és a titkolózást félelmetesebbnek éreznék. Amikor hazaértünk elmondtuk, hogy a Nana biztos örülne egy szép rajznak és sok puszinak mert sajnos meghalt az anyukája, Benji visszakérdezett, hogy a Grandma Betty? Mondtam, hogy igen, ő kérdezte, hogy hogyan, mondtam, hogy már nagyon öreg volt és a szíve gyenge lett, és elaludt. Akkor nem is kérdezett többet, elfogadta. Egészen tegnapig nem is volt téma, de este mese után (említettem már, hogy a fontos beszélgetések mindig akkor történnek…) egyszercsak Benji kérdezte, hogy mi történik amikor a szív nem dobog tovább…(ó gondoltam, mindig olyan felkészületlenül érnek a fontos kérdések de nem maradhatnak megválaszolatlanul), mondom, akkor nem kapunk levegőt és szépen elalszunk.
– De ha elalszunk és nem ébredünk fel többet akkor hogy tudunk felmenni a menyországba?
– (basszus, basszus hol van ilyenkor az Edina?) Hát, tudod az úgy van, hogy van a lelkünk meg a testünk, tudod az érzéseid, meg  a gondolataid ugye azok láthatatlanok…az lelked, és van a tested. Amikor a testünk megöregszik vagy megbetegszik akkor nem működik tovább a lelkünk meg fel tud szállni az égbe mert nagyon könnyű.
– De ha láthatatlan akkor én nem foglak többet látni?! (hozzám bújik és látom rajta,hogy nagyon nem akar erről beszélni de muszáj volt megkérdeznie)
– Nem cicám, de remélem, hogy én foglak és gyönyörködhetek majd még benned sokáig
– (látom,hogy nagyon nyomasztja a téma, szomorú nagyon) A Papi hány éves?
– 63
– 94 mínusz 63…az mennyi mami? 31…Az még sok (megkönnyebül kicsit), és Te ugye csak a Papi után halsz majd meg?
– Hát nagyon remélem (már engem is nyomaszt a téma…)
– És mi lesz ha a menyországban nem találjuk megy egymást? (majdnem sír)
– Én biztos látni foglak és mindig szeretni foglak
– És mindenkivel találkozhatok majd újra?
– Van aki így hiszi, igen, de igazából senki nem tudja
– Nem beszéljünk már többet erről, nem szeretem!!
(De az ágyba menet még kinéz az ablakon az ég felé, mintha próbálná elcsípni a felszálló láthatatlan lelkeket…)

Úgy szeretném őket megnyugtatni, hogy van túlvilág, aki nem hívő mit mond a gyerekének nem is értem…