Szeretem…
- Az ártatlanságukat, főleg Benji ahogy szeret minden csoda várást, Mikulástól Fogtündéren át Jézuskáig
- Emiatt teljes lázban égett, amikor levelet kapott a Mikulástól (az iskola szervezte, álltottak posta ládát és oda lehetett bedobni a Mikulásnak címzett leveleket, amiket a tanítónő elolvasott és mindenkinek Mikulásként írt választ és postán feladott a címünkre. Látni kellett volna Benji csillogó szemeit, ahogy olvasta, hogy felkerült a Mikulás “jó gyerek” listájára és várhatja az ajándékokat, mert nagyon kedves a barátaival, testvéreivel, lelkesen tanulja a matekot…Azóta is mondogatja, hogy alig várja már a Karácsonyt, lelkesen számol vissza (bár a tanítónéni bezavart a rendszerbe, mert beleírta a levélbe, hogy feküdjenek le hamar, mert reggelre jön az itteni szokás szerint, és nem tudja, hogy hozzánk a Jézuska hozza este az ajándékot és a Mikulás Jayneékhez reggelre – Ó de jó is a két kultúrájú gyerekeknek!)
- Robint, ahogy blazírtan vette tudomásul, hogy neki is írt a Mikulás, szerinte az teljesen természetes, hogy ő jó és, hogy neki tuti hoz a Mikulás ajándékot
- Amilyen bújós és nagyszívű Robin mostanában, ahogy suli után hozzám tud bújni és azt mondja,hogy hiányoztam neki aznap. Vagy ahogy szó és vita nélkül mindenét megosztja, legyen az játék vagy a kedvenc csokija
- Ahogy egy nagy csokizós nap után Benji magától kijelentette,hogy másnap egészségesen fog enni, nem fog enni semmi cukrosat, és hogy ezt el ne felejtse, írt magának egy emlékeztető cetlit, amit kiragasztott az ágya mellé, hogy reggel rögtön lássa. És be is tartotta! Nem evett se cukorkát, se csokit, se kekszet! Imádom.
- Ahogy Robin jön le reggelente meglesni az adventi naptárt, hogy aznapra milyen kis biz-baszt rejtettünk el benne és lelkesen kiabálja Benjinek, hogy “Beeeeeeenjiii, Beeeenjiii, gyereee! Nézd egy kukabúvár! Egy csoki! Egy radír! És mindezt, mintha aranyat talált volna…
- Hogy Benji még mindig fülig szerelmes. Karácsonyi lapot is írt Kloénak, hogy “Boldog Karácsonyt, Miért a Tomhoz akarsz feleségül menni?? Szeretlek: Benji” Hajthatatlan.
- Szeretem az itteni sulis betlehemes játékokat, Robin pásztor volt, Benji az egyik király. Szövegük is volt, énekeltek is, gyakoroltak lelkesen. Én meg csak morzsolgattam a büszke könnyeimet.
- Ahogy mostanában Brúnó tarkóra tett kézzel szopizik. Nagyon kúúl. És ahogy elkezdett simogatni a puha kezeivel.
Muszáj voltam ezeket összeszedni, hogy a jót is észrevegyem a káoszban, mert egyébként térdig járunk a mosatlan cuccban, nincs még kész az építkezés, valószínű csak pont 24-én lesz beköltözhető az új szoba. Az iskolának vége így a fiúk itt bent rohangálnak miközben én próbálom a kis álmatlant valamiféle alvásrendre szoktatni, este 10-kor csomagolunk ajándékokat, még mindig nincs semmi dekoráció, hangulat sőt még pár ajándékot is be kell szerezni. 90%-ban készételen élünk. Na de nincs már messze 2017!
Egy boszorka van.....Három fia van.... 