Eltelt három hét Brúnó születése óta. Ő egy kis angyal, nekem viszont kicsit tovább tartott/tart, hogy rendbe jöjjek. Hiába a +4 év Robin születése óta érezteti hatását, nem vagyok egy friss csirke.

Szülés közben is sok vért vesztettem (1.5l), a belső sebem is égetni kellett, mert nem tudták átvágni (jáj) ezért még most is érzem sebem, de az első két hét alatt konkrétan fájdalom csillapítón éltem és vánszorogni tudtam csak vagy feküdni. Ráadásul ahogy kezdett a fájdalom a sebből elmúlni kijött az aranyerem (jáj 2). Na ez meg jobban fájt mint a seb. Újra kezdtem a reggel-délben-este fájdalom csillapító kombót. Még az ügyeletet is megjártuk hétvégén mert se ülni, se járni nem tudtam. Most kezd jobban lenni. Erre persze a jobb mellem kezdett fájni, gondolom mert csak fekve tudtam szoptatni és nem annyira jön a jobb oldalon tej, mint a balon. Ráadásul pont most van a 3 hetes fejlődési ugrás és állandóan csak enne és enne. Ahogy ébred követeli a jussát és addig cummog amíg tele nem lesz a hasa. Valamikor egy órán keresztül. A hármas számú kis haspókunk. Bár ő a legkisebb, furi is nézni a kis pöttöm kezét, lábát. Most érte el Benji születési súlyát, 4kg, és még 200g és annyi lesz, mint amikor Robin született. Meg is mérték, 52cm. Pöttöm Palkó.

A nagyfiúk továbbra is lelkesek, jönnek reggelente puszilgatni, lesik mikor nyitja ki a szemét, dugdossák a szájába a cumit, hozzák a pelenkát, felváltva akarják ölben tartani, és eddig csak egyszer-egyszer mondták, hogy vigyük vissza a kórházba.

Közben vége lett az iskolának, Benjinek nagyon jó bizije lett. Itt úgy mérik, hogy átlagos, átlag feletti vagy fejlesztésre szorul egy adott tantárgyból. Mindenben az életkorának megfelelő, olvasásból átlag feletti (repes a könyvszerető anyai szívem, már látom lelki szemeim előtt, hogy 15 év múlva egymás kezéből vesszük ki a könyveket nyaralás alatt). Emelett még odaírják azt is, hogy mennyire vesz részt vagy lelkes az adott tantárgyban és egy egész hosszú szöveges jellemzést is adnak.

Robinunk is elballagott az oviból, itt szokás ilyen diplomaosztóra hasonlító ünnepséget szervezni köppennyel, kalappal, kis bizonyítvánnyal. Sajnos pont kórházban voltam és nem láthattam a cuki fejét, de anyu és Richard elmentek és csináltak képeket, amik magukért beszélnek. Utána még egy hétig azt mutogatta, hogy hogy kell kezet fogni és megköszönni a bizonyítványt 🙂 Kis barátjától, Dextertől is elbúcsúzott, ő másik iskolába megy majd és voltunk a suliban ismerkedni is. Nagyon aranyos tanító nénije lesz úgy néz ki, de azért nagyon sajnálom, hogy a szupi oviját és a farmot ott kell hagynia. Nagyon szerettük.