A nap számomra legkedvesebb pontja az esti mesélés. Ilyenkor a nagy ágyban összekuckózunk, egyik oldalamon az egyik gyönyörűm, a másik oldalamon a másik gyönyörűm és hallgatják a mesét, fel-fel nevetnek, beledumálnak, magyaráznak, belealszanak, meséhez nem tartozó titkot osztanak meg velem…ilyenkor történnek a nagy dolgok.

Múltkor mese közben elkezdett a kis harmadik Anonymus rugdosni, mondom a fiúknak, hogy nézzék csak hogy rugdos. Gyorsan rátették a kezüket a hasamra, a kicsi pedig partner volt, mert ki tudja miért, ahogy megérezte a kis kezecskéket úgy kezdett kifelé rugdosni. Benji és Robin csak kacagott. Robin rátette a cumisüvegét a hasamra, hogy megnézzék, hogy elég erős-e, le tudja-e rúgni a hasamról…. A kis hasi cinkos pedig ahogy megérezte a tejes üveget úgy rugott pont oda lebillentve azt a hatalmas hasamról.Benji-Robin könnyesen nevettek és újra és újra tették az üveget a hasamra, a kicsi pedig újra és újra lerúgta azt. Pont mintha hallaná (illetve hallja is) a nagyokat és már élvezné, hogy meg tudja nevettetni őket.

Én meg csak feküdtem ott és gyönyörködtem a 3 fiamban, hogy már most milyen kis cinkosok, vidám viccesek. Jó ez a három gyerekes lét…