Otthon jártunk Anyu 60. szülinapján. Kész csoda,hogy Benjit elengedték suli időben, mert itt nem szokás de nagyon könyörgőre fogtam az igazgatónál, mert a szünetben nagyon drágák a repjegyek és akkor tuti nem tudtunk volna hazamenni.
Szerencsére sikerült megoldani, és nagyon jó kis hetet töltöttünk otthon. Voltunk egy wellness hétvégén Gödön, szerencsére Anyu barátai is el tudtak jönni és sikerült a meglepetés is, azt hiszem jól érezte magát (annak ellenére, hogy azért a szálloda az olcsóbb kategóriába tartozott)
Gyerekek élvezték a medencét, a Duna parti sétát, az egy nagy ágyban alvást, ágyon ugrálást (csak szegény Benji hányt két éjszaka, valószínű a fáradtságtól és az ugrálástól)
Nekem is jó volt az otthonlét, színházba is eljutottunk, Petit, Lencsit és Misót is láttuk, italozni is beültünk Dórival, vacsizni is voltunk a kis családdal (ölni tudtam volna egy kis rántott gombáért és találtunk egy jó helyet a közelben, Kis Tirol étterem)
Voltunk a gyerekekkel a Miniversum-ban ami egy szobákon átívelő vonatpálya, Magyarország emlékműveivel, mozgatható elemekkel. Legalább én is annyira élveztem, mint a gyerekek. Ki kellett találni, hogy mit mozgatsz, hol egy kis libikókát, hol egy buszt, hol a szélmalom kerekét. Azon versenyeztünk, hogy ki veszi előbb észre. 
Sikerült Anyuékat arra is rávenni, hogy jöjjenek ők Karácsonykor idén, mert nekünk baromi drága lett volna hazamenni. Sajnos Dina a munka miatt nem tud jönni, de talán szülinapján ki tud jönni hozzánk, akkor úgy is olcsóbbak a jegyek… 🙂

Mostanában fejünkre nőttek a gyerekek és minden egyes este a fürdetés ugyanolyan ütemben zajlott,  miszerint mi minimum 20-szor egyre erősödő hangnemben kérjük majd kiabáljuk a gyerekeknek, hogy vetkőzz, pisilj, irány a kád, mosd a fogad, kiszállás, vedd a zoknid, vedd a pizsid…stb.
Reggel aztán ugyanez folytatódik. Mintha delfinek lennének és csak egy bizonyos hangfrekvencia jutna el az agyukig.
Nagyon fárasztó volt ez így, így adtunk egy esélyt a heti matricás dolognak, ami sok barátnál beválni látszik. Ha egy héten összegyűjtenek 10 matricát (egy-egy matrica jár a jó viselkedésért, önállóan elvégzett feladatért, segítésért) akkor kaphatnak egy vágyott dolgot amiben előre megállapodunk. Benji első kérése egy vonalas füzet volt, hogy abba bele tudja írni az ötleteit (imádom. pedig kérdeztem, hogy nem kukabúvár, kisautó biztos? Nem. vonalas füzet. az kell.)
Az első héten nem jött össze a 10 matrica, volt egy kis kiborulás amikor rájött, hogy hétfőn új lappal indul és az addig összegyűjtött 8 matrica elveszett, de aztán belejött. Most már ő mondja, hogy “ne segíts, én egyedül csinálom”. És tényleg. Csak ha nagyon fáradt akkor van még visszaesés, de tényleg sokkal jobban viselkedik. Jön, segít, aztán kérdezi, hogy ezért jár-e matrica.
Volt is öröm amikor először összejött a 10 matrica és együtt elmentünk a papír boltba és választhatott magának kis füzetet. Mintha magamat láttam volna kicsiben. Én is minden füzetet/papírt/tollat/szagos radírt imádtam (imádok..khm)!

És, hogy Robinra hogy hatott? Ugyan már, nem gondolta valaki is, hogy nála beválik holmi katica matrica?! :-DDD
Kérleljük, mondogatjuk neki, hogy “Na, ha elrakod az autókat kapsz matricát! Hú meg hű!” vagy “gyere, kakiljunk a wc-be, kettő matricát is választhatsz!” Robin? Lazán ránk néz, vállat von, elfordul és tojik az elvinkre.. 😀
Minden nap rácsodálkozom, hogy hogy lehet két ugyanolyan génkészlettel rendelkező gyerek ennyire különböző! Szeretem őket, jó nekem! 🙂

 Halloweenre készülődünk, és már ott Elfordban Daisyvel és Oscarral (mondanom sem kell Robin arca azért nincs kifestve, mert ő egyszerűen nem akarta. Megmondta és kész. Neki nem kell :-))

 Kirándulás és vonatozás Szofi menyjelölttel, és színházban