Nem kaptuk el Richard iszonyat torokgyulladását ♥ Éljen a grapefruit csepp! Tényleg nagyon jó, csak a gyerekeknek 500 féleképpen kellett cselezni, hogy megigyák, mert nagyon keserű, akármibe is kevertem. ♥ Simán visszaszoktak az oviba/bölcsibe, Benjit megint megdícsérték az olvasásért ♥ Robinnak vettünk szuper “újmelegcipőt”, amibe fel-le rohangál azt kiabálva, hogy “fast shoes!’ ♥ Egyre többet beszél, utánoz, füléhez szorít bármit és “telefonál”, amit “efelon”-nak hív. A tabletet is. “Nagy efelonnak” (végülis…). Nagyon szereti rajta az autómosós játékot. ♥ Sokat segít, mindent egyedül szeretne, kidobja a szemetet, levetkőzik, hozza a saját táskáját, egyedül akar enni állandóan ♥ Meglátogattak minket Szofi babáék, tündéri egyszerűen, ahogy körül ajnározzák, főleg Robin. Már mielőtt megérkeztek, kérdezgette, hogy “Szofi baba?” (értsd: mikor jön már), odakészítette a fotelre a játékokat (mert emlékezett, hogy ott feküdt múltkor), és a nyomatékosság kedvéért odafutott hozzám a konyhába, odamutatott “Oda, játék, Szofi baba”. Amikor megérkezett, puszilgatta, simizte, de azért nem engedte, hogy az Ő anyukájának az ölében csak úgy egyedül üldögéljen, persze, hogy oda kellett ülni a másik lábamra. 🙂