Sikerült egy olcsóbb repjegyet kifogni, így hármasban hazalátogattunk 5 napra, 4 éjszakára a múlt héten. Olyan gyors volt, hogy alig ocsúdtam fel már vissza is értünk, de elmondtahom, hogy maximálisan kihasználtuk ezt a kis időt. Volt minden, Kaláka koncert, család, barátok, színház, nagyizás, papizás, dinázás, bicajozás, játszóház. Csak pillanatképeket tudok mutatni:

Reptér odafelé: Hogy lekössem őket vettem nekik 2 Kinder tojást. Le is kötötte őket. 5 percig. Benjiében egy kis pónis karkötő volt (hiába mondtam neki, hogy a rózsaszín papírosban nagy valószínűséggel lányos ajándék lesz, nem érdekelte), rögtön felvette, majd le-fel szaladgált a reptéren azt kiabálva, hogy “I’m a beautiful princess! I’m a beautiful princess!” (értsd: Én egy gyönyörű hercegnő vagyok) ööö.

Még mindig reptér. 5 perc se telik el. Rohangálnak, Robin puff arcra, a játék műanyag autóra. Sírás. Odarohanás, orra, szája vérzik. Klafa. Még el se indultunk. És persze, hogy megjelenik a kijelzőn, hogy nem is az 1-es kaputól, hanem a 16-ostól indul a gép. Cígölhettem a hátamra kötve a másik kapuhoz.

Kaláka koncert: “kezdődjön már, kezdődjön már” Kezdődik. “Mami, szerintem ez szuper lesz” 3 perces dal lemegy. Benji szenved, Robin táncol(gat), anyu jó nagyi módjára egyiket kergeti, másikat kérleli.
45 perc úgy telik el, hogy Benji azt hajtogatja, hogy nem vagyok a barátja (máig  nem tudom mit is vétettem), de a végén bátran odamegy Gryllus Dánielhez és aláíratja az ajándék CD-t, még a nevét is megmondta. Többször is, mert azt nem értették, hogy Laker..
Azért Papinak nagyon megörült a végén.

Otthon. Robin Csodát mutogatja, hogy Dodó, Dodó!, piszkálja az orrát, simizi a hátát, belepacsál az ivővízébe, nagyon bátor. Szerintem azt is mondta, hogy “cica”. Mármint Mosolyra, és nem Csodára…

Hurka után. “Benji kérsz tortát? Vagy Túró Rudit?” “Igen, tortát!” “Nem, Túró Rudit!” Minden nap a rudi volt a nyerő….

Anyu kiönt valamit a wc-be, lehúzza, Benji mellettem a hang hallatán, a nappaliban lelkesen felnéz: “Papi hazajött!” 🙂 no comment…

Doki néninél, nagyon  hősként hagyta, hogy megvizsgálják (széklet gondok…más poszt témája). Aznap este, illetve másnap hajnalban kis lábak jönnek át a szobámba, hogy az én ágyamban szeretne aludni. Nagyon ritkán szokta ezt csinálni, így persze mondtam, hogy jöjjön csak, így ott szuszogott mellettem reggelig. Csuda szerencsés vagyok.

Hazafelé repülőút: sajnos nem voltunk szerencsések, és a 3. folyosó melletti ülésre is ültek, így  mi beszorultunk Robinnal a középső ülésre, Benji az ablak mellé. A  mellettünk ülő hölgy kevésbé volt szerencsés, mert elaludt, 10 percre rá “Mami, pisilni kell”. Nő felébreszt, két gyerekkel kicígöl a wc-ig, Robin totyog kint, Benji bent elintézi a dolgot. Visszacígöl. Nő visszaalszik. Benji 10 percre rá: “Mami kakilni kell”. Nő felébreszt, két gyerekkel kicígöl a wc-ig, Benji bent jajgat (szegénykém irtó hangosan), Robin kint szereli a büfékocsit és műanyag poharakat borogat. De visszacígölünk. Nő mégegyszer visszaalszik. Csak nem lehettünk olyan rosszak, hogy 3-szor(!) aludt el egy örökmozgó 1.3 éves és egy örökdumás 3.5 éves mellett….