Igazán jó szülinapi meglepetésekben volt idén részem.

Mondjuk Richardéra számítottam, tőle pulzus mérő órát kaptam a futáshoz (be is lett vetve azóta, és jól sejtettem, hogy állandóan a felső határ felett futottam, így sokkal lasabbra kellett vennem a tempót..)

A meglepetés már előző nap elkezdődött, amikor munka után, amikor Jayne-ékhez bekopogtam, Benji fogadott elém futva, hogy “Mami, mami, vettünk neked ajándékot és eldugtuk a kocsiba! Egy kígyó is van benne!”

Háttérben Richard és anyósom nevetett, mert 5 perce mondták el neki, hogy nekem nem szabad semmit mondani. Este mese közben próbáltam belőle kiszedni, hogy mi lehet az a kígyó, amit Jayne-nel együtt vettek, gondoltam biztos egy sál, vagy nyaklánc lesz, amit ő kígyónak lát. 

Volt meglepetés reggel, amikor is tényleg egy kígyó lapult a dobozban. Egy fa kígyó… Állítólag ő választotta, hogy én biztos örülnék neki 🙂

De kaptam még tőle egy nagyon szép kis kártyát, amit Nana és Grandad segített neki kidekorálni, van rajta cápa, dinoszaurusz, sok kis maci.

Robintól is kaptam ajándékot, amiben szintén Jayne segített neki, annyira aranyos kis kerámia keksz tartó kis lába és keze nyomával. Nagyon kedves meglepetés.

Otthon folytatódott, mert anyuék is küldtek kis csomagot, és habár a fél csomag Benji kedvenc piros pöttyöseivel volt tele, azért elfért benne néhány ajándék nekem is. És úgy örültem, mert nem maradtam torta nélkül, egyenesen otthonról igazi Szamos marcipános csoki torta. Diéta ide, diéta oda, eltűntettem a felét. (el lehetett, mert kis vékonyka volt….)

A hálás bejegyzésben meg kell említeni Kovácsékat és Gyöngyiéket is (aki lehet már nem Kovács..), hogy segítettek, hogy eljusson hozzám az ajándék, Köszönöm!!

A szülinapot pedig egy közös vacsi zárta pénteken, nyégyesben. Én szerettem volna, hogy a gyerekek is ott legyenek most (úgyis ünnepeltünk kettesben az évfordulónkon).

Jól viselkedtek a gyerekek, csak addig volt kis gond, amíg ki nem hozták a vacsit, mert szerettek volna jönni-menni (amit végül is hagytunk a békesség kedvéért), utána Robin bepuszilt vagy 6 lepényhal rudacskát, Benji húsos makarónit (miközben “lelustázta” a pincért, amiért nem hozta rögtön a szívószálat, megtúrta az orrát, majd felkiáltott, hogy “fika”!…Ilyenkor hálát adok, hogy tud magyarul is beszélni…)

Mindent összevetve, jó kis hét volt (a melót és az új főnököt leszámítva), és szeretem a családom! ♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥