Újabb hálás csütörtök, de ma nem is lehet kérdés miért adok hálát. Ma 1 éves kis Robinunk, aki a 12 kg-jával, 76 centijével nem is olyan kicsi már.
Írhatnék csupa közhelyt, hogy milyen hamar eltelt az év, és olyan gyorsan felnő, és milyen jó, hogy itt van velünk, persze mindez nem is kérdés. Minden így jó, ahogy van, még ha néha nagyon próbára teszi az amúgy se nagy türelmemet a két gyerekes lét, és örökös időhiányban szenvedek. Egyszerűen már nem tudom elképzelni, és valahogy nehéz is visszaemlékezni már az 1 gyerekes létre. (azon kívül, hogy “ó Istenem, mit találtam én nehéznek egy gyerekkel”!.
Kicsit féltem attól, hogy hogy fogok bírni két fiúval, hogy majd a fejemre nőnek, de igazából nincs panaszom. Imádom nézni őket, ahogy elcsibészkednek együtt, és imádom, hogy Bobin olyan tűzről pattant, merész, csibész, betyár. Jó, hogy nagyon különböznek, mert így Őt is olyan izgalmas felfedezni, mint a bátyját, érdekes, ahogy egyre többet megmutat a kis személyiségéből.
Nem tudom, hogy örüljek-e, vagy essek kétségbe, de nincs benne félelem érzet, szereti feszegetni a határait (és a miénket), ugyanakkor nagyon bújós, jön és puszil (most még inkább nyal vagy harap), bucázik, imádnivaló.
Ma egyébként nosztálgiáztam sokat magamban, hogy mi volt egy évvel ezelőtt (és, hogy a császáros sebem még mindig nem halványodott), és olyan furcsa, hogy, amikor letettem délután aludni úgy f2-kor, kb 1 órát szokott aludni, de most már f4-kor már nézem az órám, hogy mi van már. Erre pont 16.04-kor felsír, pont abban az órában és percben, amikor született. (tényleg. nem csak sztorizok). Persze szétpusziltam azt a gyönyörű, pihe-puha arcát, hogy pont most jelez!

Csináltam neki pici köles-túró-barack tortát, amiből már délben evett (öööö..ettünk) egy kicsit, így estére egy karikányit vágtam ki neki belőle, hogy mégis legyen ünneplés. Habár vasárnap lesz a családdal, és biztos vagyok benne, hogy otthon anyuéknál is lesz ünneplés egy hét múlva…(nem lesz torta hiánya)
Ajándékot is kapott sokat, Marina is átjött köszönteni, így mini-buli is volt, habár azért lelkiismeret furdalásom van, hogy Benjinek volt nagy családi összejövetele az 1 éves szülinapján. Remélem Bobin nem hányod majd a szememre, ha nagy leszel, de most nem úgy jött ki a lépés, aminek főleg anyagi okai vannak…
A lényeg, hogy lesz még legalább 50 évünk együtt, hogy bepótoljuk!!
Isten éltessen sokáig Kisfiam!