Közeledik a Húsvét, idén is kérték Benji bölcsijéből, hogy vigyünk festett tojás, mert lesz tojás szépségverseny. Mivel itt locsolkodni nem tud senkivel, így abszolút nem bántam, hogy fiú létére tojást fest.
Nagyon élvezte, kettőt fújtunk csak ki, de annyira élvezte, hogy még kért tojást miután kipingálta a maradék kettőt. Aznap rántotta lett az ebéd, mert a harmadikat és a negyediket sem sikerült úgy kifújni, hogy ne törjön el 🙂
Még tanítani kell neki, hogy minden szín után kimossuk az ecsetet, mert a végére minden szín és a tojások is egyen libafos színűek lett. De miután megszáradtak tettünk rájuk matricákat így igazán szépek lettek! Pláne, mert ő csinálta őket.
A bölcsi külön kikötötte, hogy külön értékelik ha látszik, hogy a szülő nem segített és a korának megfelelően van kifestve. Én persze ezt komolyan vettem, de igazából meg sem fordult a fejembe, hogy segítsek, mert úgy nem sok értelme van, a szépségverseny meg úgy így hülyeség, úgyis minden szülőnek a saját gyerekének a tojása a legszebb. Legalábbis így kéne lennie.
Felbosszantott, hogy nem minden szülő gondolta így. Hétfőn elfelejtettük bevinni a tojást, kedden vittük volna, de Benji nyavajgott, hogy nem akarja megmutatni (pedig egész hétvégén hordozta körbe olyan büszke volt), amikor bevittük látom, hogy csupa olyan tojás van, amit látszólag nem a gyerek készített (vagy csak az én gyerekem béna), nyuszifülecskék, csirke arc, kis kosárkák vattával kitömve stb.
Úgy zavar, hogy talán B úgy gondolta, hogy az övé nem olyan szép már 😦 Miért kell a szülőknek ebből is versengést csinálni?

(És hamár Húsvét, nyuszi, bárány, Benji kihasználta az ünnep aktualitását és megjelentek a bárányhimlő első jelei míg ezt írom)