Robinnal nem csak egy gyerekünk született,  hanem egy báty is.
Benji hirtelen olyan nagy lett a szemünkben, hogy csak ámulunk. Nagyon féltünk, hogy hogy lesz amikor haza hozzuk Robint a kórházból, féltékeny lesz-e, hogy bánik majd vele, mi hogy fogunk vele viselkedni ezen túl. De igazából, ezt is túlparáztuk igazság szerint.
Benji kapott egy szerszámos padot Robintól amikor hazajöttünk, így hamar belopta magát a szívébe, mutogatta, hogy “Baby, baby, baby”, rögtön ringatta a hordozóban.
Azóta is inkább segít, hozza a pelust, cumiját teszi a szájába, állandóan fogni akarja ő is a kezében “Mine!!” felkiáltással, és ő a kakifelelős: néha odamegy hozzá, megszagolja, majd közli, hogy “büdi bébi”, vagy “büdi Bobin”, mert neki ő csak Bobin.
Egyedül akkor féltékeny amikor Richard fogja, akkor kiabál, hogy tegye vissza a mózeskosárba, vagy neki is sűrgőssen rá kell másznia.
Autóban is mindig leellenőrzi, hogy ott van-e az öcsi, neki is fogni kell a hordozót, és ha sír, rögtön viszi neki a cumit és a nyünyüjét, hogy ne legyen neki rossz.
Maradjon csak így, olyan jó elnézni kettőjüket, igazán nem felvágásból, de olyan két szép gyerekem van Nekem!!!!