Richard 36

Richard szülinapját ültük a hétvégén, mert ismét egy évvel idősebb lett. Így megy ez már ha az ember gyereke évről-évre idősödik, a szülők is sajnálatos módon öregednek csak kevésbé látványos módon…

Nálunk volt az összeröffenés, és elég jó kis malac vállat sütöttem ennek örömére, Katy csinált tortát, Peter desszertet, szóval volt minden.

Nagykanállal élvezi az életet

 Végre készült kép a két puttonyosról is: Richard hugával, Katyvel, két héttel vezet egyenlőre….

Ezt pedig csak azért, hogy legyen miben gyönyörködni is:

Két-és-felesben Vannes-ban

A Húsvéti négy napos szünet alatt kettesben és egy pocakkal elutaztunk Észak-Franciaországba, Bretagne-ba, azon belül Vannes nevű városkába.
Még Valentin napra kaptam ezt az utat Richardtól, viszont nem szerveztük elég jól meg, mert csak a hely tetszett meg és azt nem kalkuláltuk bele, hogy elég messze van ha a csalagúton keresztül megyünk (mert a komp rohadt drága és hosszú lett volna). Szegény Richard 11 órán keresztül vezetett, így oda is vissza is végül is elment  két nap autóban ücsörgéssel.  De nem baj, így is jól sikerült, bár Benjit kb óránként emlegettük (én az út elejét a kocsiban végig bőgtem, hogy ott kellett hagyni Jayne néniéknél pedig tényleg aranyosak voltak, hogy bevállalták 3 éjszakára).
Vasárnap délelőtt reggel 9-ig aludtunk (tovább is ment volna ha nem indult volna 10-kor a hajónk) amire szerintem lassan két éve nem volt példa. Borzasztó jó volt.
Bár ezt kompenzálta a sors másnap mivel már f5-kor kelni kellett, hogy elérjük hazafelé a vonatot.
De nem baj ez sem, mert hamarabb lehettünk Benjivel, már komoly elvonási tüneteink jelentkeztek a hiányában.
Ő csuda aranyos volt amikor beléptünk röhögve szaladt elénk, hogy “Mami, Daddy” mi meg szétpuszilgattuk a gömbölyded testrészeit. Jayne azt mondta, hogy jó volt, aludt, evett rendesen, nem volt vele gond. Nekünk se duzzogott, amitől féltem így otthon jött is neki a nyuszi. Hozott csirke csokikat, és egy tök jó mágneses játékot (Vannes-ból) ahol állatok fejeit kell összepárosítani a lábukkal. Hát sajnos nem nagyon érdekelt még, de remélem lassan rájön az ízére,  mert ha nem kénytelen leszek én kirakni őket!

Halpiacon
Halvacsi

Hajó kirándulás
Pocak-töltés meleg baguette-el


Tojásfestő mester

A bölcsiben a héten festett tojás szépségversenyt tartottak, megkérték a szülőket, hogy ezen a héten minden gyerek vigyen be egy festett tojást amit főleg ő csinált, és majd megverenyeztetik őket (mármint a tojásokat).
Így vasárnap Daddy tojást fújt, Mami hagymahéj-lé-festő tudományát elevenítette fel, ugyanis itt nem lehet tojásfestéket kapni. De mint kiderült mindegy is volt, hogy befestettem-e vagy sem, mert Benji úgyis szépen bemázolta az egészet.
Megszáradt, lelakkoztuk, és kis szemet meg fület ragasztottunk rá, és kész is lett a szép tarka tojás nyuszi.
Egyébként nagyon aranyosak voltak a bölcsis nénik is, mert a gyerekekkel csináltak kis húsvéti lapot, sárga festékkel rányomták a kezüket, majd szemet és kis háromszög csőrt ragasztottak neki, mintha egy tarajos csirke lenne. Benji is olyan büszkén mutatta, hogy mit csinált, mondta is, hogy “csip-csip”. El is teszem a kis dobozkájába…

Ügyködünk a ház körül

Richard olyan szépre megcsinálta a szobánkat míg elvoltunk, padlót tett le, kifestett, új szegőléc stb. Gyönyörű!!! Ha megvettük a gardróbot (és talán új ágyat) teszek fel képet, mert olyan szép tiszta, fehér, friss, öröm ott lenni tényleg.
A gyerekszobában is kivakoltak és oda is szép fapadló került, de kifesteni már nem volt ideje így azt hétvégén együtt tettük meg. Benji is besegédkezett, olyan aranyos volt, csak egy kicsit volt láb alatt.
A kertben is lemetszettem a bokrokat és a rózsát, remélem nem túl későn és fognak még virágozni valaha. Addig Benji elkavicsozott, botozott, és megnézte a kis katicánkat aki általában a petrezselymen bújkál.
Ílyen komótosan telik most nálunk a hétvége.
Most újra jól alszik (kop kop kop) viszont az evése még mindig nem a régi. Annyira hozzászoktam egy jó étvágyú, nem válogatós gyerekhez, és most olyan furcsa, hogy csak méregeti az elétett ételeket (kivéve  ha az az étel tejbegríz), csak túrkál és két falat után lekéredzkedik. Nem tudom mit csináljak vele, erőltetni nem akarom, de este se akarok szívni, amikor éhesen felsír. Így általában este adok neki egy lekváros pirítóst ami szintén csúszik persze. De ilyenkor mérges vagyok magamra, hogy következetesebbnek kéne lennem és inkább el kellene küldenem éhesen aludni…De csak bízom, hogy időszakos ez a válogatás (talán az unokatesójától lesi el, nem tudom) és vége lesz, és visszatér az én nagybendőjű gyerekem….