Sajnos megint nem sok időm van mióta visszajöttünk, így nem nagyon tudok részletes beszámolót írni arról, hogy milyen volt otthon. Nagyon jó volt persze és mozgalmas, mint mindig. De ez a jó. Jó volt látni, hogy Benji mindenkit és mindent megismer, ismerősen mozgott a szobák között, szokásosan kergette az állatokat (szegény macsekok remélem kiheverték őt azóta). Újdonság volt a nagypapival a csocsózás, nagyon tetszett neki, feltartott kézzel rohangált, hogy “góóól”, azóta se csinálja itthon, így Richard még nem látta a szurkoló tudományát…

A repülőutakat is túléltük, odafelé Edinával könnyebb volt, visszafelé pedig bealudt a végére így nem volt annyira vészes, csak fárasztó, hogy 5 percnél tovább nem köti le semmi sem, így állandóan készenlétben kellett állnom valami jó játékötlettel. Richardnak nagyon megörült, szinta sírva röhögött amikor meglátta, hogy Daddy, daddy!

Ó és persze annak aki még nem tudná, öcsikéje lesz Benjinek :-))