Ó jaj úgy élvezem én a strandot!

Úgy terveztem legalábbis, hogy ez lesz ennek a posztnak a címe az első napsütéses pancsolásról, de hát újfent meg kell, hogy állapítsam, hogy kisfiam fél bizonyos dolgoktól (mondjuk ki betoji), többek között a víztől (és vele járó hajmosástól stb) is.
Mindenesetre a hétvége előtt még reménykedtem, hogy az új elefántos pancsoló (még az ormányából is spriccel a víz!) meghozza majd a kívánt hatást, át is jöttek Dénesék Lencsivel, így ráadásul volt még egy kis pajti is aki bátorította őt.

De Benji így is csak kívülről volt nagy vagány, de onnan nagyon! Pacsizta a vizet, mutogatott az elefántra, bedobálta a homokozós játékokat, fröcskölt, de amint beletettül el nem engedte volta nagymami vezető kezét, és csak tisztes távolból szemlélte a pancsolást élvező Lencsit.
Az új homokozót is még gyanakvással figyeli és homokozásnál is csak kintről vagány: szélsebesen seperi a homokot a széléről befelé, vagy böködi a hurkás ujjaival gombócokat kintről, de amint bent találja magát rögtön úgy dönt, hogy kintről mégis csak jobb ez a homokozósdi…

Hozzászólás