….már egy hete! Csak anyukája nagyon be van azóta telve vele, hogy a számítógéphez se tud ülni. Szóval adós vagyok még egy szüléstörténettel, amire most sincs időm, mert fél óra “kimenőt” kaptam. Csak gyors képeket tudok feltenni. Ráadásul tejlázam van, ami ma kiderült (ezért köpi ki mindig az egyik mellem, a szoptatást egy rémálommá változtatva), de most kaptam antibiotikumot, és talán előbb-utóbb összerakom magam…ma már egy kisebb sétát is tudtam tenni, szóval a gátseb javul. Erre ez a fránya tejláz….Ezer szerencse, hogy Richard itthon tudott maradni, nem is tudom, mit kezdenék egyedül. És még a házra is van ideje, hogy rendbe tegye a szobákat, bútort csinál, polcot rak fel, kaját melegít, szoptatni segít, szóval le a kalappal az én uram előtt.
Hihetetlne, hogy egy hete már, hogy velünk van Benji! Ennyi idő elég is volt arra, hogy ölni tudnék, ha valaki is egy ujjal bántaná, vagy bármi történne vele.
Hihetetlen jófej egyébként, bár az idő nagy részét végig eszi és alussza 🙂 Nem hiába ilyen kis gömbölyű. Illik rá a Döbrögi, ahogy anyu elnvezte. Vagy Kacsacsőrű, ahogy mostanában mi hívjuk, mert totál olyan fejet vág szopi után.
De beszéljenek helyettem a képek, és ha több időm lesz jövök!